Impresszum

Tata szíve

Célunk egy olyan hosszú távú városépítészeti, táj- és környezetrendezési vízió felvázolása, ami az elveszített természet-orientált szemléletet helyezi előtérbe, és irányt adhat a környék jövőbeli fejlesztéseinek.


 A bírálóbizottság zárójelentésének részlete:

"A terv több félreértést, tévedést tartalmaz. Hiba a külső várfal teljes elbontása és a várárok szinte tóvá alakítása. Ez feloldja a történeti vár érzékelhetőségét és túlzóan beavatkozik a történeti vízrendszerbe. A vízfelület fölé nyúló stégek inkább üdülő hangulatot sugároznak, mint egy kisvárosi központ terét. (...) A terv semmibe veszi a történelmi hagyományokat a várból színpadi hátteret képezve, nem kapcsolódik a városszerkezetbe, eltünteti a művelődési ház építészeti karakterét, léptékváltással megöli a kisvárosi hangulatot, mindezekkel nem szolgálja a kiíró elképzeléseit."

Tervezési alapgondolat 

Tata és Tóváros 1938-as egyesítését követően a második világháború megakadályozta a Váralja önálló városközponti karakterének kialakítását. Az azt követő időszakban természetellenesen ért össze a város két fele, és míg új, szervesen illeszkedő építészeti karaktert nem kapott a terület, ezzel párhuzamosan a korábban meghatározó természetközeli hangulatából sokat vesztett.
Tata legnagyobb urbanisztikai erénye, hogy az épített és a természeti környezet szoros szimbiózisban él együtt. Jelen állapotában a tervezési területen a két karakter egyensúlya felborult, a természeti értékek háttérbe szorultak. A harmónia helyreállítása érdekében a víz által éltetett természetes adottságokat kell újra felfedeznünk a területen, hogy Tata Szívében is az Élővizek városa legyen. Ehhez megfelelően kell megválasztanunk a felújítás során létrehozott építészeti karaktert is, amihez támpontot az egykor a területet meghatározó uradalmi konyhakertek üvegházai adhatnak. Ezek az építmények nem uralták környezetüket, térelhatárolásukkal nem állították meg, csak finoman tagolták az őket körülvevő tájat.

A területet átszövő csatorna- és érhálózat a mai városszövetben nem tölt be meghatározó szerepet. A vízfelületek sűrű jelenléte sokszor az utcaszinten elhaladva alig érzékelhető, a fizikai és vizuális kapcsolat gyenge, a vízfolyások vízhozama alacsony. Ugyanakkor a víz jelenléte rengeteg, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget ad a városrész karakterének meghatározásában, a terület fejlesztésének és értéknövekedésének lehet katalizátora.

Ha a víz központi szerepét előtérbe helyezzük, egy gyalogos- és kerékpáros-központú, természetközeli városrész képe bontakozik ki, mely a társadalom minden osztálya és korosztálya számára értékes rekreációs területekkel tölti meg Tata Szívét.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció 

A tervezés során a feladatkiírással összhangban a meglévő épületek szerkezetének megtartásában, újraértelmezésében gondolkodtunk. Ezt nem csak a megfogalmazott elvárások és a költséghatékonyság, de a környezettudatosság szempontjából is fontosnak tartjuk. Ennek fényében a meglévő épületek kialakult beépítéséből el nem vettünk, hanem azt vizsgáltuk, hol és miként egészíthető ki a két tömeg oly módon, hogy az a városképi és funkcionális elvárásokra egyaránt kézenfekvő megoldásokat nyújtson.

A terület tájépítészeti és környezetalakítási koncepciója

A természetközeli tájalakítás és vízközpontú tervezés legfontosabb eszközei a mesterségesen szabályozott vízszintek megemelése, az épített akadályok felszámolása, visszafogott, alárendelt, új épített és burkolt felületek alkalmazása és a dús, vízi növényzet hangsúlyozása voltak.


Építész

Fialovszky Tamás, Kenéz Gerely, Szántó Hunor

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész
Funkció

Kulturális központ

Könyvtár

Városi köztér

Pályázat

országos nyílt tervpályázat

Év
2021
Helyszín

Tata, Magyarország

Tata
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Kulturális központ

Könyvtár

Városi köztér

Pályázat

országos nyílt tervpályázat

Év
2021
Helyszín

Tata, Magyarország

Tata
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
486
#
486

Tata szíve

Summa

Célunk egy olyan hosszú távú városépítészeti, táj- és környezetrendezési vízió felvázolása, ami az elveszített természet-orientált szemléletet helyezi előtérbe, és irányt adhat a környék jövőbeli fejlesztéseinek.


 A bírálóbizottság zárójelentésének részlete:

"A terv több félreértést, tévedést tartalmaz. Hiba a külső várfal teljes elbontása és a várárok szinte tóvá alakítása. Ez feloldja a történeti vár érzékelhetőségét és túlzóan beavatkozik a történeti vízrendszerbe. A vízfelület fölé nyúló stégek inkább üdülő hangulatot sugároznak, mint egy kisvárosi központ terét. (...) A terv semmibe veszi a történelmi hagyományokat a várból színpadi hátteret képezve, nem kapcsolódik a városszerkezetbe, eltünteti a művelődési ház építészeti karakterét, léptékváltással megöli a kisvárosi hangulatot, mindezekkel nem szolgálja a kiíró elképzeléseit."

Tervezési alapgondolat 

Tata és Tóváros 1938-as egyesítését követően a második világháború megakadályozta a Váralja önálló városközponti karakterének kialakítását. Az azt követő időszakban természetellenesen ért össze a város két fele, és míg új, szervesen illeszkedő építészeti karaktert nem kapott a terület, ezzel párhuzamosan a korábban meghatározó természetközeli hangulatából sokat vesztett.
Tata legnagyobb urbanisztikai erénye, hogy az épített és a természeti környezet szoros szimbiózisban él együtt. Jelen állapotában a tervezési területen a két karakter egyensúlya felborult, a természeti értékek háttérbe szorultak. A harmónia helyreállítása érdekében a víz által éltetett természetes adottságokat kell újra felfedeznünk a területen, hogy Tata Szívében is az Élővizek városa legyen. Ehhez megfelelően kell megválasztanunk a felújítás során létrehozott építészeti karaktert is, amihez támpontot az egykor a területet meghatározó uradalmi konyhakertek üvegházai adhatnak. Ezek az építmények nem uralták környezetüket, térelhatárolásukkal nem állították meg, csak finoman tagolták az őket körülvevő tájat.

A területet átszövő csatorna- és érhálózat a mai városszövetben nem tölt be meghatározó szerepet. A vízfelületek sűrű jelenléte sokszor az utcaszinten elhaladva alig érzékelhető, a fizikai és vizuális kapcsolat gyenge, a vízfolyások vízhozama alacsony. Ugyanakkor a víz jelenléte rengeteg, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget ad a városrész karakterének meghatározásában, a terület fejlesztésének és értéknövekedésének lehet katalizátora.

Ha a víz központi szerepét előtérbe helyezzük, egy gyalogos- és kerékpáros-központú, természetközeli városrész képe bontakozik ki, mely a társadalom minden osztálya és korosztálya számára értékes rekreációs területekkel tölti meg Tata Szívét.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció 

A tervezés során a feladatkiírással összhangban a meglévő épületek szerkezetének megtartásában, újraértelmezésében gondolkodtunk. Ezt nem csak a megfogalmazott elvárások és a költséghatékonyság, de a környezettudatosság szempontjából is fontosnak tartjuk. Ennek fényében a meglévő épületek kialakult beépítéséből el nem vettünk, hanem azt vizsgáltuk, hol és miként egészíthető ki a két tömeg oly módon, hogy az a városképi és funkcionális elvárásokra egyaránt kézenfekvő megoldásokat nyújtson.

A terület tájépítészeti és környezetalakítási koncepciója

A természetközeli tájalakítás és vízközpontú tervezés legfontosabb eszközei a mesterségesen szabályozott vízszintek megemelése, az épített akadályok felszámolása, visszafogott, alárendelt, új épített és burkolt felületek alkalmazása és a dús, vízi növényzet hangsúlyozása voltak.


No items found.