A sportcsarnok épületének koncepcióját elsősorban a telken való elhelyezkedése határozta meg. A Szent Gellért-hegybe beépíthető telekrész a gimnázium mögött elegendő helyet biztosított a tervezett épület befogadásához, valamint a terület tereplejtését kihasználva, lejtőssége miatt a tömeg elhelyezését a terepbe süllyesztve, földbe integrálva lehetett jól megoldani. Az iskola mögötti terep szintjét alapul véve az építményt a domboldalba rejtettük, a nagy tömeget elástuk a zöldben. A sportcsarnok hátsó része már teljesen a föld alá kerül, az oldalsó homlokzatok egyre inkább bújnak ki a föld alól, a déli homlokzat galériaszintje pedig már teljes egészében érzékelhető.
A sportcsarnok mindennapi, sportolói megközelítésének és közönségforgalmának szintbeli elválasztásával alakult ki a belső funkcionális rend. Az épület magját a sportterem adja, mely egyaránt fogad kosár- és röplabda mérkőzéseket, illetve párhuzamos tornatermi órákat osztott teremhasználattal. A teremmel szintben található kiszolgáló funkciók - öltözők, tanári szobák és raktárak - az udvar síkján a gimnáziumból a legrövidebb úton érhetők el. A kiszolgálóterek tetején kialakított galérián keresztül közelíthető meg a látogatói előcsarnok és a lelátó.
Az épület tömege funkciójából adódóan egyszerű megjelenésű. Homlokzatát erőteljesen meghatározzák a tetőn található szabadtéri pálya lezárását is biztosító horganyzott pálcák, melyek a szürkére vakolt homlokzat előtt a talajig futva fogják össze a monolitikus tömeget. A lelátó szintjének teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre világítja be a csarnokot és teremt vizuális kapcsolatot a gimnázium műemlék épületével.
A belső terek anyaghasználata egyszerű, funkcionális. A szerkezet nyers beton felületeit a használat szintjén borítja technológiai faburkolat, a játéktér szintjét a padlóval egységbe fogva.
Az épület jelenleg szerkezetkész állapothoz közelít. Izgatottan várjuk, hogy a 100 éves műemlék mellett megcsodálhassuk az új komplexumot, mely napjainkban ugyanúgy a modernitást tükrözi, mint az 1930-as években megépült európai színvonalú leánynevelő intézet. A régi és az új kontrasztja, harmóniája az, ami a tervezéskor leginkább foglalkoztatott minket.
Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Gulyás Bálint, Kenéz Gergely
Takács Dániel, Varró Dorottya
Tornacsarnok
Rendezvényterem
Budapest XI. kerület
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja – Magyar Tartomány
Szent Margit Gimnázium
Kenéz Gergely
Tornacsarnok
Rendezvényterem
Budapest XI. kerület
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja – Magyar Tartomány
Szent Margit Gimnázium
Kenéz Gergely
A sportcsarnok épületének koncepcióját elsősorban a telken való elhelyezkedése határozta meg. A Szent Gellért-hegybe beépíthető telekrész a gimnázium mögött elegendő helyet biztosított a tervezett épület befogadásához, valamint a terület tereplejtését kihasználva, lejtőssége miatt a tömeg elhelyezését a terepbe süllyesztve, földbe integrálva lehetett jól megoldani. Az iskola mögötti terep szintjét alapul véve az építményt a domboldalba rejtettük, a nagy tömeget elástuk a zöldben. A sportcsarnok hátsó része már teljesen a föld alá kerül, az oldalsó homlokzatok egyre inkább bújnak ki a föld alól, a déli homlokzat galériaszintje pedig már teljes egészében érzékelhető.
A sportcsarnok mindennapi, sportolói megközelítésének és közönségforgalmának szintbeli elválasztásával alakult ki a belső funkcionális rend. Az épület magját a sportterem adja, mely egyaránt fogad kosár- és röplabda mérkőzéseket, illetve párhuzamos tornatermi órákat osztott teremhasználattal. A teremmel szintben található kiszolgáló funkciók - öltözők, tanári szobák és raktárak - az udvar síkján a gimnáziumból a legrövidebb úton érhetők el. A kiszolgálóterek tetején kialakított galérián keresztül közelíthető meg a látogatói előcsarnok és a lelátó.
Az épület tömege funkciójából adódóan egyszerű megjelenésű. Homlokzatát erőteljesen meghatározzák a tetőn található szabadtéri pálya lezárását is biztosító horganyzott pálcák, melyek a szürkére vakolt homlokzat előtt a talajig futva fogják össze a monolitikus tömeget. A lelátó szintjének teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre világítja be a csarnokot és teremt vizuális kapcsolatot a gimnázium műemlék épületével.
A belső terek anyaghasználata egyszerű, funkcionális. A szerkezet nyers beton felületeit a használat szintjén borítja technológiai faburkolat, a játéktér szintjét a padlóval egységbe fogva.
Az épület jelenleg szerkezetkész állapothoz közelít. Izgatottan várjuk, hogy a 100 éves műemlék mellett megcsodálhassuk az új komplexumot, mely napjainkban ugyanúgy a modernitást tükrözi, mint az 1930-as években megépült európai színvonalú leánynevelő intézet. A régi és az új kontrasztja, harmóniája az, ami a tervezéskor leginkább foglalkoztatott minket.