A tervezési folyamatot két szempontrendszer vezette. Elsősorban a feladat funkcionális oldala, a közlekedési struktúra megfelelő kialakítása volt a feladat. Ezzel párhuzamosan kapott hangsúlyos szerepet az átjáró atmoszférája, a negatív alagút és aluljáró asszociációk elkerülése. Ezek helyett a ´kapu´ fogalmát igyekeztünk erősíteni a lehetséges geometriai kereteken belül.
Pénzmúzeum kapuja
A Postapalota a Széll Kálmán teret szegélyező térfal legpatinásabb épülete, ugyanakkor a térrel szinte kizárólag vizuális a kapcsolata. Jogosan merült fel az igény a felújítás kapcsán az épület és a köztér kapcsolatának erősítésére, főként az épület aljában helyet kapó nyitott, közösségi funkció, a Pénzmúzeum kapcsán. A kiállítás köztéri installáció formájában már az átjáróban elindul majd, ezáltal színesítve az átmeneti tér funkcióját, oldva a közlekedési folyosó szigorú jellegét.
Városmajor kapuja
Bár a Várfok utca két szomszédos városrész határát képezi, ezt a terepviszonyokon és utcatáblákon túl határozott városépítészeti elem nem hangsúlyozta, annak ellenére, hogy talán itt kapcsolódik egymáshoz, az áthaladók számát tekintve legintenzívebben a két kerület. Az újonnan kialakuló kapu ellenben érzékelteti ezt a váltást, fizikailag és szimbolikusan is jelölve a megérkezést a Városmajor irányába.
Széll Kálmán tér kapuja
Bár a Csaba utca a város egyik legforgalmasabb terére vezet a Városmajor utca sarkáról szemlélve ez a kapcsolat nem volt érzékelhető. A Várfok utca magas vonala után az égbolt képe fogad minket, mintha csak egy vízparti utcán tekintenénk végig. Bár a kontextus furcsa hiánya érdekes helyzetet teremt, az átjáró megjelenésével kialakuló vizuális kapcsolat definiálja a városszerkezeti pozíciót, ami a helyi identitás megteremtését jobban segíti.
Anyag
A túlhatározott geometria mellett az átjáró terének hangulatát elsősorban az anyagválasztás engedte befolyásolni. Bár a tér építészetének meghatározó elemei a látszóbeton felületek, mely az új szerkezet természetes anyaga is lenne, a helyszűke miatt a kialakuló felületek nyers megfogalmazását elvetettük, csak a kaput mellvédként körbeölelő támfalakon utalunk vissza a tér anyaghasználatára. Az átjáró belső felületeire savmart felületű rozsdamentes acéllemez került. A rozsdamentes acél vandálbiztos, strapabíró, karbantartható felületet képez. Minősége méltó kortárs kiegészítése a felújított Postapalota épületének is
A tükröződéseknek köszönhetően folyamatosan változó felület alakul ki, mely a napszakoktól függően is változtatja fényeit és az áthaladó járókelőket is interakcióra készteti. A reflexiók az átjáró két oldalát is intenzívebben összekapcsolják, tovább erősítve a ´kapu´ fogalmát, a teret vertikálisan és horizontálisan is tágítják.
Környezetrendezés
A környezetrendezésnél arra törekedtünk, hogy a tér bejáratának fogalma már a Csaba utca és Kirsztina körút sarkánál érezhető legyen. Az átjárón keresztül egészen a körúti járdáig a tér andezit burkolata fut ki. A mellvédet a tér támfalaihoz hasonlatos világos látszóbeton szegélyezi, és a térbútorok is megegyeznek a téren használtakkal. Bár a Csaba utca így megosztott szintjei már kevés teret adnak köztéri funkciók befogadására, fontos, hogy a Postapalota főbejárata és kávézója is kapcsolatot találhasson a sétálóutcával. A járdák vonalvezetése az utcában álló fák megóvását is lehetővé tette. A rézsűk mentén a téren ültetetthez hasonlatos, magas, dús növényzet nő majd.
Fialovszky Tamás, Kenéz Gergely
Szakács Barnabás, László Viktor - Léptékterv Kft.
Gyalogos átjáró
Gyalogos átjáró
A tervezési folyamatot két szempontrendszer vezette. Elsősorban a feladat funkcionális oldala, a közlekedési struktúra megfelelő kialakítása volt a feladat. Ezzel párhuzamosan kapott hangsúlyos szerepet az átjáró atmoszférája, a negatív alagút és aluljáró asszociációk elkerülése. Ezek helyett a ´kapu´ fogalmát igyekeztünk erősíteni a lehetséges geometriai kereteken belül.
Pénzmúzeum kapuja
A Postapalota a Széll Kálmán teret szegélyező térfal legpatinásabb épülete, ugyanakkor a térrel szinte kizárólag vizuális a kapcsolata. Jogosan merült fel az igény a felújítás kapcsán az épület és a köztér kapcsolatának erősítésére, főként az épület aljában helyet kapó nyitott, közösségi funkció, a Pénzmúzeum kapcsán. A kiállítás köztéri installáció formájában már az átjáróban elindul majd, ezáltal színesítve az átmeneti tér funkcióját, oldva a közlekedési folyosó szigorú jellegét.
Városmajor kapuja
Bár a Várfok utca két szomszédos városrész határát képezi, ezt a terepviszonyokon és utcatáblákon túl határozott városépítészeti elem nem hangsúlyozta, annak ellenére, hogy talán itt kapcsolódik egymáshoz, az áthaladók számát tekintve legintenzívebben a két kerület. Az újonnan kialakuló kapu ellenben érzékelteti ezt a váltást, fizikailag és szimbolikusan is jelölve a megérkezést a Városmajor irányába.
Széll Kálmán tér kapuja
Bár a Csaba utca a város egyik legforgalmasabb terére vezet a Városmajor utca sarkáról szemlélve ez a kapcsolat nem volt érzékelhető. A Várfok utca magas vonala után az égbolt képe fogad minket, mintha csak egy vízparti utcán tekintenénk végig. Bár a kontextus furcsa hiánya érdekes helyzetet teremt, az átjáró megjelenésével kialakuló vizuális kapcsolat definiálja a városszerkezeti pozíciót, ami a helyi identitás megteremtését jobban segíti.
Anyag
A túlhatározott geometria mellett az átjáró terének hangulatát elsősorban az anyagválasztás engedte befolyásolni. Bár a tér építészetének meghatározó elemei a látszóbeton felületek, mely az új szerkezet természetes anyaga is lenne, a helyszűke miatt a kialakuló felületek nyers megfogalmazását elvetettük, csak a kaput mellvédként körbeölelő támfalakon utalunk vissza a tér anyaghasználatára. Az átjáró belső felületeire savmart felületű rozsdamentes acéllemez került. A rozsdamentes acél vandálbiztos, strapabíró, karbantartható felületet képez. Minősége méltó kortárs kiegészítése a felújított Postapalota épületének is
A tükröződéseknek köszönhetően folyamatosan változó felület alakul ki, mely a napszakoktól függően is változtatja fényeit és az áthaladó járókelőket is interakcióra készteti. A reflexiók az átjáró két oldalát is intenzívebben összekapcsolják, tovább erősítve a ´kapu´ fogalmát, a teret vertikálisan és horizontálisan is tágítják.
Környezetrendezés
A környezetrendezésnél arra törekedtünk, hogy a tér bejáratának fogalma már a Csaba utca és Kirsztina körút sarkánál érezhető legyen. Az átjárón keresztül egészen a körúti járdáig a tér andezit burkolata fut ki. A mellvédet a tér támfalaihoz hasonlatos világos látszóbeton szegélyezi, és a térbútorok is megegyeznek a téren használtakkal. Bár a Csaba utca így megosztott szintjei már kevés teret adnak köztéri funkciók befogadására, fontos, hogy a Postapalota főbejárata és kávézója is kapcsolatot találhasson a sétálóutcával. A járdák vonalvezetése az utcában álló fák megóvását is lehetővé tette. A rézsűk mentén a téren ültetetthez hasonlatos, magas, dús növényzet nő majd.