„A terv erőssége a Szegedi út mentén kialakuló sűrűbb városi központ fokozatos feloldása, a „kétirányú hullámzásként" értelmezhető beépítési mintázat és a vasút mentén végigvezetett lineáris zöldstruktúra. A lakóterületek jelentős része közvetlen kapcsolatot biztosít a zöldterületek felé, a funkciók összességében gazdagok, a közintézményi program pedig nagyvonalú. A beépítést innovatív építészeti megoldások és változatos lakástipológiák kísérik, amelyek jó reagálási lehetőséget adnak a különböző háztartástípusok számára. A fejlesztés ütemezése logikus: már az első fázisban is megjelennek azok a kulcsintézmények, amelyek erősítik az új városrész működőképességét." - részlet a zárójeletésből
A Vágányliget Rákosrendező új zöld városnegyedeként születik meg, amely hidat képez az eddigi szétszakadó városrészek és a nagyvárosi infrastruktúra között. A koncepció alapját a vasúttörténeti múlt és jelen, valamint a területet átszövő természeti táj adja, ez a kettősség és szerves összefonódás a névválasztásban is megjelenik. Az eddig leszakadó, teljes városrészeket elválasztó vasúti területen új, összekötő városnegyed jön létre: a Rákosrendező pályaudvar és a volt ipari terület teljes értékű, városszövetbe integrált városrésszé alakul, mely során a meglévő infrastruktúra, a gazdag zöldfelületek és a környező utcahálózatok lehetőséget adnak a városi folytonosság helyreállítására.
A vasútállomás a terület intermodális központjaként és gazdasági motorjaként alakul át, míg a vasúti hagyomány elemei a városi struktúra szervező erejévé válnak. A vasutat követő lineáris közpark és a zöld-kék infrastruktúra egyéb elemei organikusan összekapcsolják a Vágányliget teljes területét, a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés a mindennapok természetes részévé válik, elősegítve a fenntartható mobilitást és a közösségi terek aktív használatát.
A projekt egyik legfontosabb célja a zöld- és kék infrastruktúra elemeinek átfogó, teljeskörű megújítása. A tervezési terület városszintű léptékben is jelentős és egyedi adottságokkal bír, zöldfelületi és funkcionális fejlesztési lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. A meglévő növényállomány, történeti és természetvédelmi jelentőség, városszerkezeti elhelyezkedés, méret és egyedi mikroklíma miatt a park és környezete önmagában is értékes, ugyanakkor ökológiai szempontból ezt az értéket még tovább növeli a budapesti zöldfelületi rendszerben és a városi átmeneti zónában betöltött kiemelt szerepe.
A tervezett szabadterek egyedisége a kékinfrastruktúra-hálózatban betöltött szerepükkel is biztosított. A területen áthaladó Rákos-patak természetes módon való jelenléte ikonikus jellegű elem. A vízfolyás, a vizes élőhelyek komplex revitalizációja és a nagy kiterjedésű vízfelületek létrehozása ökológiai és klimatikus előnyökkel jár. Városi környezetben különösen fontos a kék elemek (Rákos-patak, tervezett tó, vizes élőhelyek, esőkertek, záportározók, talajvízkutak) tudatos összekapcsolása, melyek a zöld infrastruktúrával együtt mérséklik a hőszigethatást és növelik a biodiverzitást. A terület országos ismertsége révén a Vágányliget már önmagában is potenciális “brand", Budapest egyik fontos marketingeszköze, amely koncepcionálisan és komplex módon fejleszthető a jövőben.
A Vágányliget a pesti városi parkok láncolatához kapcsolódik, északi irányból kiegészítve a Hungária körutat kísérő nagyvárosi parkok övét. A Vasúttörténeti Parkkal való szoros együttműködés mellett kiemelten fontos a Városligettel való intenzív kapcsolat, hozzájárulva a Városliget terhelésének csökkentéséhez. A fejlesztés központi eleme az észak-déli zöldfolyosó, amely a Nyugati pályaudvartól Istvántelekig húzódik.
A terület kék infrastruktúrája a Rákos-patakra épít, mely Budapest vízhálózatának kiemelten fontos eleme. A patak természetes revitalizációja és a vízvisszatartás különböző módjai javítják a városi vízgazdálkodást, az ökológiai folytonosságot és a klímaalkalmazkodást. A Vágányliget a patak természetes visszaállításán túl helyet ad esőkerteknek, természetes tónak és városi strandnak is.
A terv alapelve a csapadékvíz minél nagyobb arányú gyűjtése, újrahasznosítása és láthatóvá tétele. A nagy, központi vízfelület rekreációs és élettani funkciói mellett a kék infrastruktúra-hálózat kulcsfontosságú eleme. A tó a terület legszennyezettebb részére kerül, így a kitermelt veszélyes hulladék elszállítható. A kék rendszer további elemei: természetes kialakítású Rákos-patak-völgyek, nagy kiterjedésű esőkertek és záportározók.
A közpark egy jelenleg alulhasznosított, de kiemelkedő ökológiai potenciállal rendelkező területet alakít át Budapest zöld-kék infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemévé. A városi zöldfelületi hálózatba illesztve erősíti az észak-déli ökológiai kapcsolatokat, kiegészíti a nagyvárosi parkok láncolatát, és hozzájárul a Városliget terhelésének csökkentéséhez, miközben javítja a környező városrészek környezeti minőségét. A természetközeli zöldfelületek és a folytonos zöldfolyosó kék infrastruktúra-elemekkel – a Rákos-patakkal, megújuló vizes élőhelyekkel, tavakkal és esőkertekkel – egészülnek ki, elősegítve a biodiverzitás növekedését, a kedvező mikroklíma kialakulását és a városi hőszigethatás mérséklését. A fokozatos faállomány-megújítás, az őshonos fajok alkalmazása és a többszintű növényzet hosszú távon ellenálló, klímaadaptív parkstruktúrát hoz létre. A park sokfunkciós városi közterületként a mindennapi rekreáció és a nagyléptékű közösségi események számára egyaránt teret biztosít. A játék-, sport-, pihenő-, oktatási és közösségi funkciók egységes tájépítészeti rendszerbe szerveződnek, így a Vágányliget egyedi, befogadó közparkként kapcsolja össze az ökológiai értékeket az aktív városi élettel.
Hőnich Richárd, Pálfy Sándor, Király Csenge, Kolossváry Detti, Kristóf Kreer
Győrfi Dániel, Wettstein Domonkos
Stefan Kasmanhuber, Szántó Hunor
Objekt iroda: Pécsi Máté, Wang Xiao, Ripszám Eszter, Koltai Emese, Bartha Árpád Zsolt
SUPERWIEN: Roland Krebs, Stefan Mayr, Katarina Sesic, Jumi Radde, Andrea Milanovic
Ercsényi Balázs, Ekés András
Város
nemzetközi nyílt tervpályázat - megosztott 3.díj
Budapest XIII-XIV. kerület
Város
nemzetközi nyílt tervpályázat - megosztott 3.díj
Budapest XIII-XIV. kerület
„A terv erőssége a Szegedi út mentén kialakuló sűrűbb városi központ fokozatos feloldása, a „kétirányú hullámzásként" értelmezhető beépítési mintázat és a vasút mentén végigvezetett lineáris zöldstruktúra. A lakóterületek jelentős része közvetlen kapcsolatot biztosít a zöldterületek felé, a funkciók összességében gazdagok, a közintézményi program pedig nagyvonalú. A beépítést innovatív építészeti megoldások és változatos lakástipológiák kísérik, amelyek jó reagálási lehetőséget adnak a különböző háztartástípusok számára. A fejlesztés ütemezése logikus: már az első fázisban is megjelennek azok a kulcsintézmények, amelyek erősítik az új városrész működőképességét." - részlet a zárójeletésből
A Vágányliget Rákosrendező új zöld városnegyedeként születik meg, amely hidat képez az eddigi szétszakadó városrészek és a nagyvárosi infrastruktúra között. A koncepció alapját a vasúttörténeti múlt és jelen, valamint a területet átszövő természeti táj adja, ez a kettősség és szerves összefonódás a névválasztásban is megjelenik. Az eddig leszakadó, teljes városrészeket elválasztó vasúti területen új, összekötő városnegyed jön létre: a Rákosrendező pályaudvar és a volt ipari terület teljes értékű, városszövetbe integrált városrésszé alakul, mely során a meglévő infrastruktúra, a gazdag zöldfelületek és a környező utcahálózatok lehetőséget adnak a városi folytonosság helyreállítására.
A vasútállomás a terület intermodális központjaként és gazdasági motorjaként alakul át, míg a vasúti hagyomány elemei a városi struktúra szervező erejévé válnak. A vasutat követő lineáris közpark és a zöld-kék infrastruktúra egyéb elemei organikusan összekapcsolják a Vágányliget teljes területét, a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés a mindennapok természetes részévé válik, elősegítve a fenntartható mobilitást és a közösségi terek aktív használatát.
A projekt egyik legfontosabb célja a zöld- és kék infrastruktúra elemeinek átfogó, teljeskörű megújítása. A tervezési terület városszintű léptékben is jelentős és egyedi adottságokkal bír, zöldfelületi és funkcionális fejlesztési lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. A meglévő növényállomány, történeti és természetvédelmi jelentőség, városszerkezeti elhelyezkedés, méret és egyedi mikroklíma miatt a park és környezete önmagában is értékes, ugyanakkor ökológiai szempontból ezt az értéket még tovább növeli a budapesti zöldfelületi rendszerben és a városi átmeneti zónában betöltött kiemelt szerepe.
A tervezett szabadterek egyedisége a kékinfrastruktúra-hálózatban betöltött szerepükkel is biztosított. A területen áthaladó Rákos-patak természetes módon való jelenléte ikonikus jellegű elem. A vízfolyás, a vizes élőhelyek komplex revitalizációja és a nagy kiterjedésű vízfelületek létrehozása ökológiai és klimatikus előnyökkel jár. Városi környezetben különösen fontos a kék elemek (Rákos-patak, tervezett tó, vizes élőhelyek, esőkertek, záportározók, talajvízkutak) tudatos összekapcsolása, melyek a zöld infrastruktúrával együtt mérséklik a hőszigethatást és növelik a biodiverzitást. A terület országos ismertsége révén a Vágányliget már önmagában is potenciális “brand", Budapest egyik fontos marketingeszköze, amely koncepcionálisan és komplex módon fejleszthető a jövőben.
A Vágányliget a pesti városi parkok láncolatához kapcsolódik, északi irányból kiegészítve a Hungária körutat kísérő nagyvárosi parkok övét. A Vasúttörténeti Parkkal való szoros együttműködés mellett kiemelten fontos a Városligettel való intenzív kapcsolat, hozzájárulva a Városliget terhelésének csökkentéséhez. A fejlesztés központi eleme az észak-déli zöldfolyosó, amely a Nyugati pályaudvartól Istvántelekig húzódik.
A terület kék infrastruktúrája a Rákos-patakra épít, mely Budapest vízhálózatának kiemelten fontos eleme. A patak természetes revitalizációja és a vízvisszatartás különböző módjai javítják a városi vízgazdálkodást, az ökológiai folytonosságot és a klímaalkalmazkodást. A Vágányliget a patak természetes visszaállításán túl helyet ad esőkerteknek, természetes tónak és városi strandnak is.
A terv alapelve a csapadékvíz minél nagyobb arányú gyűjtése, újrahasznosítása és láthatóvá tétele. A nagy, központi vízfelület rekreációs és élettani funkciói mellett a kék infrastruktúra-hálózat kulcsfontosságú eleme. A tó a terület legszennyezettebb részére kerül, így a kitermelt veszélyes hulladék elszállítható. A kék rendszer további elemei: természetes kialakítású Rákos-patak-völgyek, nagy kiterjedésű esőkertek és záportározók.
A közpark egy jelenleg alulhasznosított, de kiemelkedő ökológiai potenciállal rendelkező területet alakít át Budapest zöld-kék infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemévé. A városi zöldfelületi hálózatba illesztve erősíti az észak-déli ökológiai kapcsolatokat, kiegészíti a nagyvárosi parkok láncolatát, és hozzájárul a Városliget terhelésének csökkentéséhez, miközben javítja a környező városrészek környezeti minőségét. A természetközeli zöldfelületek és a folytonos zöldfolyosó kék infrastruktúra-elemekkel – a Rákos-patakkal, megújuló vizes élőhelyekkel, tavakkal és esőkertekkel – egészülnek ki, elősegítve a biodiverzitás növekedését, a kedvező mikroklíma kialakulását és a városi hőszigethatás mérséklését. A fokozatos faállomány-megújítás, az őshonos fajok alkalmazása és a többszintű növényzet hosszú távon ellenálló, klímaadaptív parkstruktúrát hoz létre. A park sokfunkciós városi közterületként a mindennapi rekreáció és a nagyléptékű közösségi események számára egyaránt teret biztosít. A játék-, sport-, pihenő-, oktatási és közösségi funkciók egységes tájépítészeti rendszerbe szerveződnek, így a Vágányliget egyedi, befogadó közparkként kapcsolja össze az ökológiai értékeket az aktív városi élettel.
A Szegedi úti híd mindkét hídfőjénél, az új állomás peronok sávjában nagyvárosi sűrűségű és magasságú beépítés jön létre. A híd és a peronvégi gyalogos aluljáró által kialakított hurok keretes beépítést fűz fel, melyet utcás-teres köztér struktúra tagol, földszinti üzletekkel és szolgáltatásokkal. A Szegedi úti csomópont elsősorban az átutazó forgalomnak szolgál, míg a peronvégi M1 megálló a helyiek számára kiemelten fontos, a gyalogos átjáróból nyílik az új városnegyed bevásárlóközpontja. A Szegedi úti híd keleti oldalán hotel és hostel épül, a nyugati oldalán irodaházak kapnak helyet, biztosítva a funkciók logikus elhelyezkedését és a városnegyed sokszínűségét.
A városnegyed szívében a Rákosrendező pályaudvar jelentős közlekedési csomópontként, új városi és gazdasági központként születik újjá. A terület stratégiai szerepére építve fontos intermodális csomóponttá válik, amely egy sűrű, vegyes funkciójú üzleti klasztert hoz létre. Az állomás környezetében irodák, szolgáltatások és innováció-orientált munkahelyek koncentrálódnak, megteremtve a sűrű és aktív városi légkört és a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság alapját. Az állomás területéről aktív közterek hálózata indul ki a környező városrészek felé, új gyalogos és kerékpáros kapcsolatok, átjárók és hidak oldják fel a vasúti infrastruktúra történelmileg elválasztó hatását, harmonikusan összekapcsolva így a Vágányliget és a park két oldalát. A vasúti hagyomány megőrzése nemcsak az adottságok integrálását jelenti, hanem a városi struktúra és identitás rendszerszintű, innovatív szervezőerejévé is válhat.
A lakóterületek egymáshoz kapcsolódó, mégis jól elkülönülő városrészek láncolataként jelennek meg. A városi sűrűség és a kiterjedt zöldfelületek kiegyensúlyozott aránya magas lakhatási minőséget biztosít, miközben élénk, társadalmilag sokszínű városi életet támogat. A lakófunkciók szorosan kapcsolódnak a közösségi közlekedéshez, az oktatási, kulturális és sportlétesítményekhez, valamint a mindennapi szolgáltatásokhoz, így a napi élet legtöbb eleme gyalogosan elérhető. Az aktív földszintek, a közösségi udvarok és a félprivát kertek ösztönzik a mindennapi találkozásokat és erősítik a városrészek identitását, míg a nyugodtabb lakóutcák visszavonulási lehetőséget kínálnak. A lakóterületek koncepciója széles lakhatási spektrumot fog át a kompakt városi lakásoktól az innovatív, közösségi és kísérleti lakhatási formákig, alkalmazkodva a változó élethelyzetekhez.
Az ipari hagyomány megőrzése a Kapagyár két fő épületének integrálásával valósul meg, amelyek egy új kulturális központ magjaként szolgálnak rendezvénycsarnokokkal. A meglévő vágányhálózat beszövi a kulturális központ területét, miközben új épületcsoportok veszik körül. Ezekben közösségi funkciók kapnak helyet, mint például könyvtár, co-working terek, start-up irodák, játszóház, étterem, fitneszterem, gym és art studio. A magasházakban elsősorban fiataloknak szánt lakások találhatók, a tornyok gyűrűjében városi kulturális tér jön létre, fókuszban a régi csarnokokkal, amelyek a központi mag vizuális és funkcionális fókuszpontjai.
A Kacsóh Pongrác útnál opcionálisan javasoljuk a felüljáró-rendszer teljes bontását és az M3-as út aluljárós összekötését a körúttal. A Kós Károly sétányt gyalogos-kerékpáros aluljáróval folytatva, a körút közepén, a süllyesztett városi téren az új M1 megálló a villamoshoz, vasúti megállóhoz is közvetlenül tud kapcsolódni. Az M1 vonalvezetése nyugatabbra tolódik, a következő megálló már a BVSC területén van. Rákosrendező állomástól M1 a felszínen fut, majd az északi delta földszintjére aluljárón át érkezik. A delta alatt átvezetett új északi összekötő út összekapcsolja a megszakadt körvasútsort és egyben a terület két hosszú gyűjtőútját is, emellett kiszolgálja a delta -1 szintjén a P+R parkolót.
Az energia- és közműrendszer kialakításakor a fenntarthatóság, a költséghatékonyság és a budapesti meglévő hálózatokkal való együttműködés volt a fő szempont. Az energiastratégia alapja egy 5. generációs távfűtési- és hűtési rendszer, amely új energiaponton keresztül kapcsolódik a városi távhőhálózathoz, köztes hőcserélőkkel biztosítva az energiaáramlást. A rendszer lehetővé teszi az épületek közötti hővisszanyerést, alacsony környezeti terhelés mellett. Fő elemei a hőszivattyúk és a fokozatosan bővíthető, 150 m mély geotermikus kutak, így a szolgáltató megújuló forrásokra támaszkodva biztosítja a fűtést és hűtést.
Rákosrendező egyszerre üres lap, spontán erdő és egy új, példaértékű városnegyed ígérete. A fejlesztés ütemezése ezt a hármas lehetőséget használja ki: a terület már a megvalósítás során is zöldfelületként, közösségi és kulturális térként működik. A mintegy 100 hektáros összefüggő terület kísérleti használatokra ad alkalmat, miközben hosszú távon az infrastruktúra kiépülésére épülő, 4+1 ütemből és 16 önálló blokkból álló fejlesztési rendszer valósul meg. A rugalmas ütemezés biztosítja, hogy a terület folyamatosan aktiválódjon, és már a kiépítés idején is értéket teremtsen Budapest számára.
1.ütem
Az első ütem a terület ismertségét alapozza meg és előkészíti a fejlesztéseket: megvalósulnak a fő közlekedési beruházások (felüljáró, villamos, új gyűjtőút, M1-hosszabbítás első üteme). Közben pop-up ökopark, közösségi kertek és ideiglenes kulturális használatok indulnak. A Szegedi út térségében megkezdődik a Központi negyed építése lakásokkal, irodákkal, iskolával és kerületi szintú szolgáltatásokkal.
2.ütem
A második ütemben a terület szorosabban kapcsolódik a városhoz: megújul a vasúti infrastruktúra, új állomások és az M1 következő szakasza épül. Új gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok, zöldfolyosók és a fürdőtóval kiegészülő Vágányliget park jön létre. Vegyes használatú lakónegyedek, oktatási és kutatási intézmények, valamint új könyvtár épül, a Kapagyár és a Vasúttörténeti Park közösségi és innovációs szerepet kap.
3-4. ütem
A harmadik ütemben a terület regionális jelentőségűvé válik: parkvárosi karakter, oktatási campus, sportlétesítmények és új lakónegyedek jönnek létre, erős zöldkapcsolatokkal. A negyedik ütemben a Marcheggi Delta teljesen kiépül: vasúti csomópont, metróhosszabbítás, P+R és városi sportpark valósul meg, létrehozva egy sokfunkciós, összefüggő városrészt Zugló és Rákospalota között.