Impresszum

Rákospalota Városközpont

A település története az Árpád korig nyúlik vissza. A mai városszerkezet meghatározó elemei a XIX században alakultak ki. Rákospalota község 1884 évi térképén már kirajzolódik a Fő út és a Fóti út, a Liba tér (mai Széchenyi tér), mely akkor temetőjével még a település szélén helyezkedett el. Jól látszik az 1846-ban átadott Váci Vasútvonal, mely jelentős fejlődést indított el.

1900-ra felépül a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia templom, mely emblematikus eleme Rákospalotának. A templom mögötti beépítetlen terület ekkor jön létre, azáltal, hogy az itt található temetőt felszámolják. A tér keleti oldalán az evangélikus, református, izraelita felekezetek felépítik a templomsort. A település 1923-ban várossá vált, de az ide tervezett városközpont létrehozását a II. világháború megakadályozta. A Budapesthez 1950-ben csatolt Rákospalotán, pár évtizeddel később, itt épül fel a futballstadion, mely végleg megakadályozza, hogy a központ egy ’koncentrált’ helyen épüljön fel.

A városközpont mai adottságai tehát –a centralizált központ modellje helyett- kedvezőek egy lineáris térsorral összekapcsolt ’központ-lánc’ létrehozására. Az elővárosi közlekedési fejlesztés révén, a vasút –150 év után- ismét egyik elemévé válik a koncepciónak. Az új ’eszközváltó csomópont’ a városrész központképző ’esemény-térsorának’ első láncszeme. A második elem, a Karácsony Benő park, mely revitalizációja során, a szabadidős funkciók befogadása mellett, gyalogos összeköttetést biztosít a vasúttal. A városrész-központ, egyrészt a Fő u. és a Bácska u. közötti tömb ’átlényegülésével’ jönne létre, oly módon, hogy a Bácska utca menti új épületek tematizálják a ’Sétálóutcát’, melynek elején az adminisztratív központ (Önkormányzat) található, illetve a templommal szemközt elhelyezett Városi Piac és Múzeum új épületegyüttese kijelöli a központ másik ’civil’ súlypontját. (A piac, mint hagyományos központképző elem helye tehát nem volna szerencsés, ha a felüljáró melletti-alatti degradált terület maradna.) A térsor következő eleme a templom előtti tér és maga a templomkert, valamint annak környezete, mely átvezet a ’sportcélú városközpont’ rendezvényterére. A sport- és rendezvénycsarnok, a szabadtéri pályákkal és a később megvalósuló uszodával záró elemei a városközpont közterületi láncolatának.

Építész

Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Láris Barnabás, Csizmadia Dóra,

Belsőépítész
Látványtervező

Jedlicska Gergő, Kenéz Gergely

Tájépítész
Funkció

Városközpont

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2011
Helyszín

Budapest, XV. kerület

Budapest XV.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Városközpont

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2011
Helyszín

Budapest, XV. kerület

Budapest XV.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
285
#
285

Rákospalota Városközpont

Summa

A település története az Árpád korig nyúlik vissza. A mai városszerkezet meghatározó elemei a XIX században alakultak ki. Rákospalota község 1884 évi térképén már kirajzolódik a Fő út és a Fóti út, a Liba tér (mai Széchenyi tér), mely akkor temetőjével még a település szélén helyezkedett el. Jól látszik az 1846-ban átadott Váci Vasútvonal, mely jelentős fejlődést indított el.

1900-ra felépül a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia templom, mely emblematikus eleme Rákospalotának. A templom mögötti beépítetlen terület ekkor jön létre, azáltal, hogy az itt található temetőt felszámolják. A tér keleti oldalán az evangélikus, református, izraelita felekezetek felépítik a templomsort. A település 1923-ban várossá vált, de az ide tervezett városközpont létrehozását a II. világháború megakadályozta. A Budapesthez 1950-ben csatolt Rákospalotán, pár évtizeddel később, itt épül fel a futballstadion, mely végleg megakadályozza, hogy a központ egy ’koncentrált’ helyen épüljön fel.

A városközpont mai adottságai tehát –a centralizált központ modellje helyett- kedvezőek egy lineáris térsorral összekapcsolt ’központ-lánc’ létrehozására. Az elővárosi közlekedési fejlesztés révén, a vasút –150 év után- ismét egyik elemévé válik a koncepciónak. Az új ’eszközváltó csomópont’ a városrész központképző ’esemény-térsorának’ első láncszeme. A második elem, a Karácsony Benő park, mely revitalizációja során, a szabadidős funkciók befogadása mellett, gyalogos összeköttetést biztosít a vasúttal. A városrész-központ, egyrészt a Fő u. és a Bácska u. közötti tömb ’átlényegülésével’ jönne létre, oly módon, hogy a Bácska utca menti új épületek tematizálják a ’Sétálóutcát’, melynek elején az adminisztratív központ (Önkormányzat) található, illetve a templommal szemközt elhelyezett Városi Piac és Múzeum új épületegyüttese kijelöli a központ másik ’civil’ súlypontját. (A piac, mint hagyományos központképző elem helye tehát nem volna szerencsés, ha a felüljáró melletti-alatti degradált terület maradna.) A térsor következő eleme a templom előtti tér és maga a templomkert, valamint annak környezete, mely átvezet a ’sportcélú városközpont’ rendezvényterére. A sport- és rendezvénycsarnok, a szabadtéri pályákkal és a később megvalósuló uszodával záró elemei a városközpont közterületi láncolatának.

No items found.