Impresszum

Nemzeti Múzeum

Az általunk választott építészeti koncepció három alappillére, hogy az épület teljes egészével foglalkozunk, a területhiányt házon belül oldjuk meg, és a lehető legjobb értelemben rendet teremtünk. Ez a gondolati konstrukció egy új szellemi-fizikai épített környezet létrehozását célozza, amely megfelel a Pollack-féle eredetinek. Inspiratív, a megértés több szintjét lehetővé tevőépítészeti környezetet szeretnénk kialakítani, látogatóbarát módon.

Filozófia

A múzeum,mint a közös műveltségi tudat megtestesítője, egy kulturális találkozási pont,mely kisugárzásával, környezetének kialakításával jó esetben emelkedett miliőt teremt környezetében. A múzeum találkozóhely lett, „üzleti” vállalkozásként szolgáltatásokat nyújt, mindezek mellett kulturális szerepe is átalakult. A kommunikáció jelentősége egyre nő, ezért létre kell hozni azokat az érintkezési felületeket, melyek árnyaltabb módon teremtenek kapcsolatot az emberekkel. Egyre kisebb szerepet kapnak a törzsgyűjteményen alapuló állandó kiállítások, amelyek hosszú időre blokkolták a bemutatható anyag helyét és kiállításmódját. Az érdeklődés és a kulturális turizmus középpontjában az időszakos tárlatok,sajátságos szempontok alapján összeválogatott együttesek bemutatása áll,továbbá a jelentős közönséget vonzó rendezvények, performance-ok rendezése is kiemelt szemponttá vált.

Koncepció

Az északi és déli udvar területét a korábbinál jóval intenzívebb és az eddigiektől eltérő módon hasznosítottuk. Ez nyilvánvalóan kiemelt jelentőségű kérdés, eldöntésre vár, hogy szabad-e, lehet-e így kiegészíteni egy klasszicista épületet? Meggyőződésünk, hogy igen, de természetesen ez nem történhet akárhogyan.

Az eredeti kompozíció egyensúlyát az új elemek nem boríthatják fel. Építészeti eszközökkel hangsúlyozni kell ezeknél, hogy csak kiegészítésekről van szó,amelyek az igények gyökeres változása esetén a jövőben „kiemelhetők”, vagyis bonthatók. Az udvar kontúrjának érzékelhetőnek kell maradnia, az új blokkok tudatosan csak „érintik” a műemlék épületet, távolságot tartanak. Magassági értelemben az eredeti párkánymagasságot nem szabad meghaladni.

Ha mindezt betartjuk, akkor a területhiányt úgy tudjuk orvosolni, hogy a bővítés minden szinten szervesen kapcsolódik az eredetihez, ami a kiírásban sugallt térszín alatti megoldásnál nem biztosítható. Elkerülhető minden olyan probléma,amely az épületkontúron kívüli építésnél óhatatlanul adódik. Ezek felsorolásszerűen:fakivágás (a kapcsolódó jogos lakossági tiltakozással együtt), közművek költséges kiváltása, volt Batthyány-villa még befejezetlen feltárása, drága építési technológia (résfal), állami ünnepek időszakos ellehetetlenítése.

Az északi udvarban egy alápincézett, földszint + 4 szintes új épületrész beépítését javasoljuk, amely magába foglalja parkolókat, a raktárak egy részét,az üzemeltetés irodai jellegű részét, valamint a restaurátorok helyiségeit. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemi / közönségforgalmi területek jelenleg több szinten is meglévő keveredését a helyiségek átcsoportosításával megszüntessük. A gépkocsik elhelyezését a legkisebb helyigényű, kezelőszemélyzet nélkül is működtethető gépi parkolással oldottuk meg. A megközelítést a Bródy Sándor utca felől oldottuk meg, térszín alatti átvezetéssel. A vertikális közlekedést külön személy- és teherlift biztosítja.

Az új bővítés síkban megmozgatott üveghomlokzatainak semleges, de nemérzelemmentes felületei visszatükrözik a klasszicista eredetit.

Adéli udvar beépítése sokkal lazább, itt a lefedett légtérben helyeztük el az első emeleten a kávézót és az üzletet, úgy hogy a látogatás természetesen adódóvégpontját jelentsék. Egyik sem zárt helyiség, mind a kettőből le lehet látni a földszinten létesített „látványraktárba”, a kőtár értékesebb anyagára, a jelenleg földalatti labirintuson keresztül megközelíthető mozaikkal együtt. Egy szinttel feljebb olyan multifunkcionális teret alakítottunk ki, amely egyformán képes időszakos kiállítások, előadások, rendezvények, befogadására, akár a díszterem kiegészítéseként is. A lefedés csak részben üvegezett, így elkerülhető az ilyen esetekben rengeteg gondot jelentő túlzott benapozás, és egyszerűen, olcsón megoldható a vízelvezetés is.

Építész

Félix Zsolt, Keller Ferenc, Nagy Iván

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész
Tervezőgrafikus
Kiállítástervező
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat

Év
2010
Helyszín

Budapest VIII. kerület

Budapest VIII.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat

Év
2010
Helyszín

Budapest VIII. kerület

Budapest VIII.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
268
#
268

Nemzeti Múzeum

Summa

Az általunk választott építészeti koncepció három alappillére, hogy az épület teljes egészével foglalkozunk, a területhiányt házon belül oldjuk meg, és a lehető legjobb értelemben rendet teremtünk. Ez a gondolati konstrukció egy új szellemi-fizikai épített környezet létrehozását célozza, amely megfelel a Pollack-féle eredetinek. Inspiratív, a megértés több szintjét lehetővé tevőépítészeti környezetet szeretnénk kialakítani, látogatóbarát módon.

Filozófia

A múzeum,mint a közös műveltségi tudat megtestesítője, egy kulturális találkozási pont,mely kisugárzásával, környezetének kialakításával jó esetben emelkedett miliőt teremt környezetében. A múzeum találkozóhely lett, „üzleti” vállalkozásként szolgáltatásokat nyújt, mindezek mellett kulturális szerepe is átalakult. A kommunikáció jelentősége egyre nő, ezért létre kell hozni azokat az érintkezési felületeket, melyek árnyaltabb módon teremtenek kapcsolatot az emberekkel. Egyre kisebb szerepet kapnak a törzsgyűjteményen alapuló állandó kiállítások, amelyek hosszú időre blokkolták a bemutatható anyag helyét és kiállításmódját. Az érdeklődés és a kulturális turizmus középpontjában az időszakos tárlatok,sajátságos szempontok alapján összeválogatott együttesek bemutatása áll,továbbá a jelentős közönséget vonzó rendezvények, performance-ok rendezése is kiemelt szemponttá vált.

Koncepció

Az északi és déli udvar területét a korábbinál jóval intenzívebb és az eddigiektől eltérő módon hasznosítottuk. Ez nyilvánvalóan kiemelt jelentőségű kérdés, eldöntésre vár, hogy szabad-e, lehet-e így kiegészíteni egy klasszicista épületet? Meggyőződésünk, hogy igen, de természetesen ez nem történhet akárhogyan.

Az eredeti kompozíció egyensúlyát az új elemek nem boríthatják fel. Építészeti eszközökkel hangsúlyozni kell ezeknél, hogy csak kiegészítésekről van szó,amelyek az igények gyökeres változása esetén a jövőben „kiemelhetők”, vagyis bonthatók. Az udvar kontúrjának érzékelhetőnek kell maradnia, az új blokkok tudatosan csak „érintik” a műemlék épületet, távolságot tartanak. Magassági értelemben az eredeti párkánymagasságot nem szabad meghaladni.

Ha mindezt betartjuk, akkor a területhiányt úgy tudjuk orvosolni, hogy a bővítés minden szinten szervesen kapcsolódik az eredetihez, ami a kiírásban sugallt térszín alatti megoldásnál nem biztosítható. Elkerülhető minden olyan probléma,amely az épületkontúron kívüli építésnél óhatatlanul adódik. Ezek felsorolásszerűen:fakivágás (a kapcsolódó jogos lakossági tiltakozással együtt), közművek költséges kiváltása, volt Batthyány-villa még befejezetlen feltárása, drága építési technológia (résfal), állami ünnepek időszakos ellehetetlenítése.

Az északi udvarban egy alápincézett, földszint + 4 szintes új épületrész beépítését javasoljuk, amely magába foglalja parkolókat, a raktárak egy részét,az üzemeltetés irodai jellegű részét, valamint a restaurátorok helyiségeit. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemi / közönségforgalmi területek jelenleg több szinten is meglévő keveredését a helyiségek átcsoportosításával megszüntessük. A gépkocsik elhelyezését a legkisebb helyigényű, kezelőszemélyzet nélkül is működtethető gépi parkolással oldottuk meg. A megközelítést a Bródy Sándor utca felől oldottuk meg, térszín alatti átvezetéssel. A vertikális közlekedést külön személy- és teherlift biztosítja.

Az új bővítés síkban megmozgatott üveghomlokzatainak semleges, de nemérzelemmentes felületei visszatükrözik a klasszicista eredetit.

Adéli udvar beépítése sokkal lazább, itt a lefedett légtérben helyeztük el az első emeleten a kávézót és az üzletet, úgy hogy a látogatás természetesen adódóvégpontját jelentsék. Egyik sem zárt helyiség, mind a kettőből le lehet látni a földszinten létesített „látványraktárba”, a kőtár értékesebb anyagára, a jelenleg földalatti labirintuson keresztül megközelíthető mozaikkal együtt. Egy szinttel feljebb olyan multifunkcionális teret alakítottunk ki, amely egyformán képes időszakos kiállítások, előadások, rendezvények, befogadására, akár a díszterem kiegészítéseként is. A lefedés csak részben üvegezett, így elkerülhető az ilyen esetekben rengeteg gondot jelentő túlzott benapozás, és egyszerűen, olcsón megoldható a vízelvezetés is.

No items found.

A két udvari beépítés geometriája, szerkesztésmódja sok hasonlóságot mutat, de alapvetően eltérő karakterekről van szó az eltérő funkcióknak megfelelően.

A főbejárat alatti terület átalakítottuk. Egyrészt a kerthez kapcsoltuk (átjáró,kerékpártároló, vizesblokk), másrészt itt adtuk meg az elengedhetetlenül szükséges térszinti, akadálymentes bejáratot. Az alsó és felső előcsarnokot térben és személylifttel összekötöttük, kétszintessé tettük, hogy az adott keretek között egy térként működjön. A pénztárat és információs pultot a térbe állítottuk. A szimbolikus jelentéssel is bíró átjáró az egyetlen pont, ahol az épület homlokzata változik (ablak helyett ajtó).

Az első és második emelet a javaslatunk szerint tisztán kiállítási terület, a zavartalan látogatói körüljárást az itt lévő üzemi helyiségek áthelyezésével oldottuk meg. Törekedtünk arra, hogy a közönség az egész épületben könnyen tájékozódjon. Megszüntettük a közlekedőkbe utólag beépített lépcsőket, véleményünk szerint az ebből adódó tűzvédelmi kérdéseket az eddigitől eltérő módon is rendezni lehet. Visszaállítottuk a befalazott ajtókat, nyílásokat, a vizes blokkok egy része visszakerült az eredeti helyére.

A tervezési programban szereplő éttermet a kibővített „kertészházban” helyeztük el. Ez a megoldás kapcsolatot teremt a Pollack-tér felé, biztosítja a lehetőséget a nyitvatartási időtől független üzemeltetésre, és mentesíti a múzeumot a „műemlék épület versus konyhatechnológia” problémakör minden műszaki nehézségétől. A rendezvények kiszolgálását innen is biztosítani lehet. Az épületet jelenleg elfoglaló műszaki osztály felkerült a harmadik emeletre.

A használhatatlan helyen szenvedő büfét kitakarítottuk. A felszabaduló térben alakítható ki a gyermekfoglalkozások tartására alkalmas helyiség, anélkül, hogy az a normál múzeumi működést zavarná.