Impresszum

Nemzeti Korcsolyázó Központ

A beépítési helyzet a legbonyolultabb, a Thököly úti és Stefánia úti szabadon álló városi villák világa ütközik össze a hatalmas BOK sportcsarnokokkal. A Thököly úti lakóházak és a Puskás Stadion közötti léptékváltás kezelése nehezen elképzelhető, ha egyetlen nagyobb tömeg jelenik meg. Az NKK leendő együttese három főbb elemre bontható, az eltérő méretű tömegek segítségével megteremthető a fokozatos átmenet, kialakulhat a még hiányzó egyensúly, nem károsodik a szomszédos épített környezet, jobban védhetők az építészeti örökség értékei.

Koncepció

A kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy az előző bekezdésben említett hármas egységet megjelenítsük. Véleményünk szerint ennek a változatnak számtalan előnye van. Az ilyen módon létrejövő, eltérő méretű tömegek segítségével megteremthető a fokozatos átmenet, kialakulhat a még hiányzó egyensúly, nem károsodik a szomszédos épített környezet, jobban védhetők az építészeti örökség értékei. Három épület együttese ráadásul több megközelítési irányt, illetve lehetőséget hoz létre, ami egy az NKK-hoz hasonló bonyolult működésű komplexumnál óriási előny. Természetesen figyelembe vettük, hogy a térszervezés középpontja a futballstadion lesz, az István mezei út folytatásában nemsokára kialakuló főtérhez szervesen kapcsolódik az általunk tervezett NKK.

A Thököly út menti, jellemzően lakóházak alkotta sor a volt Récsei-garázs környezetében már rendeződött, befejezett tömbről beszélhetünk. Ugyanez a Szabó József utca és a Stefánia közötti szakaszon a beékelődő, használaton kívüli Velodrom miatt nem jöhetett létre. Annak érdekében, hogy a későbbiekben egységes jellegű lehessen a teljes tömb, kedvezőbb településkép jöjjön létre, a Szabó József utcát összekötöttük a Stefánia úttal és tudatosan a kismértékben lekorlátozott területre helyeztük el az NKK komplexumát.

A legnagyobb elem a 10 000 fős korcsolyacsarnok lesz, ahol a pályageometria lehetővé teszi a gyakorló jégpályák felének elhelyezését. Pályázati tervünkben a második a maradék két gyakorlópálya lett, míg a harmadik elem a szállásépület összeszervezve az irodai funkciókkal. Utóbbi esetében a munkahelyek és a szobák szintben elhatárolódnak, mind a kettőnek önálló közlekedőrendszert terveztünk.

A tervezési terület nem sík, az István mezei út és a Stefánia között nagyjából egy szint a magassági különbség. Ha okosan használjuk ki, ez elkülönített közlekedési rendszert (közönségforgalom és sportolók + üzemeltetés) és megközelítéseket tesz lehetővé. A három elemből álló beépítésünket erre építve két vezérszinttel alakítottuk ki, a nagyobb sportesemények idején sok ezer fős nézőközönség mozgását, így sehol sem keresztezi az egyéb forgalom. A választott megoldásnak köszönhetően ugyanígy elkülöníthető a VIP és sajtó bejárat is. A „felső" plató révén BOK északi területe átjárhatóvá tehető és a biztonsági elvárások masszív kerítésépítés nélkül is teljesíthetők. A pályaszint megvilágításának biztosítása érdekében a hotel mellett süllyesztett udvart alakítottunk ki.

A meglévő épületek sorsát a leromlott műszaki állapot sajnos már eldöntötte. A Kisstadion és az üzemeltetési épületek nem, vagy alig képviselnek értéket, de a Velodromot sem látjuk menthetőnek, utóbbinak természetesen méltó emléket kell állítani.

A Szabó József utca és Stefánia út közötti összekötést kétszintesen oldottuk meg, a pinceszinten nem csak a parkolókat helyeztük el, innen minden egység, a csarnokok és a hotel is direktben elérhető, kiszolgálható. A lejtés a tervezési terület hosszában csak néhány százalékos, az akadálymentesség a két vezérszint között teljes egészében biztosítható az épületeken kívül és épületeken belül is.

Fontos szempontnak tekintettük az épület ökológiai lábnyomát. Ez természetesen nagyon sok összetevőből áll, de meggyőződésünk szerint már a beépítési koncepció kialakításánál vizsgálni kell. Egyértelműen előnyösnek tartjuk, ha az NKK épületegyüttese nem terjengős (kétszintes elrendezés) és a lehűlő felületek a lehető legkisebb közelében vannak (íves felületek, kompakt formák). Visszafogott, racionálisan működő épületeket akartunk létrehozni, de nem az érzelemmentes, száraz változatban. Az áramvonalas formák nem öncélúak, egyrészt vizuális értelemben csökkentik a méreteket, másrészt alkalmazkodnak a tömegrendezvények idején várható áramlási irányokhoz.

Építész


Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész
Funkció

Korcsolyázó központ

Pályázat

nyílt tervpályázat - kiemelt megvétel

Év
2017
Helyszín

Budapest XIV. kerület

Budapest XIV.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Korcsolyázó központ

Pályázat

nyílt tervpályázat - kiemelt megvétel

Év
2017
Helyszín

Budapest XIV. kerület

Budapest XIV.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
402
#
402

Nemzeti Korcsolyázó Központ

Summa

A beépítési helyzet a legbonyolultabb, a Thököly úti és Stefánia úti szabadon álló városi villák világa ütközik össze a hatalmas BOK sportcsarnokokkal. A Thököly úti lakóházak és a Puskás Stadion közötti léptékváltás kezelése nehezen elképzelhető, ha egyetlen nagyobb tömeg jelenik meg. Az NKK leendő együttese három főbb elemre bontható, az eltérő méretű tömegek segítségével megteremthető a fokozatos átmenet, kialakulhat a még hiányzó egyensúly, nem károsodik a szomszédos épített környezet, jobban védhetők az építészeti örökség értékei.

Koncepció

A kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy az előző bekezdésben említett hármas egységet megjelenítsük. Véleményünk szerint ennek a változatnak számtalan előnye van. Az ilyen módon létrejövő, eltérő méretű tömegek segítségével megteremthető a fokozatos átmenet, kialakulhat a még hiányzó egyensúly, nem károsodik a szomszédos épített környezet, jobban védhetők az építészeti örökség értékei. Három épület együttese ráadásul több megközelítési irányt, illetve lehetőséget hoz létre, ami egy az NKK-hoz hasonló bonyolult működésű komplexumnál óriási előny. Természetesen figyelembe vettük, hogy a térszervezés középpontja a futballstadion lesz, az István mezei út folytatásában nemsokára kialakuló főtérhez szervesen kapcsolódik az általunk tervezett NKK.

A Thököly út menti, jellemzően lakóházak alkotta sor a volt Récsei-garázs környezetében már rendeződött, befejezett tömbről beszélhetünk. Ugyanez a Szabó József utca és a Stefánia közötti szakaszon a beékelődő, használaton kívüli Velodrom miatt nem jöhetett létre. Annak érdekében, hogy a későbbiekben egységes jellegű lehessen a teljes tömb, kedvezőbb településkép jöjjön létre, a Szabó József utcát összekötöttük a Stefánia úttal és tudatosan a kismértékben lekorlátozott területre helyeztük el az NKK komplexumát.

A legnagyobb elem a 10 000 fős korcsolyacsarnok lesz, ahol a pályageometria lehetővé teszi a gyakorló jégpályák felének elhelyezését. Pályázati tervünkben a második a maradék két gyakorlópálya lett, míg a harmadik elem a szállásépület összeszervezve az irodai funkciókkal. Utóbbi esetében a munkahelyek és a szobák szintben elhatárolódnak, mind a kettőnek önálló közlekedőrendszert terveztünk.

A tervezési terület nem sík, az István mezei út és a Stefánia között nagyjából egy szint a magassági különbség. Ha okosan használjuk ki, ez elkülönített közlekedési rendszert (közönségforgalom és sportolók + üzemeltetés) és megközelítéseket tesz lehetővé. A három elemből álló beépítésünket erre építve két vezérszinttel alakítottuk ki, a nagyobb sportesemények idején sok ezer fős nézőközönség mozgását, így sehol sem keresztezi az egyéb forgalom. A választott megoldásnak köszönhetően ugyanígy elkülöníthető a VIP és sajtó bejárat is. A „felső" plató révén BOK északi területe átjárhatóvá tehető és a biztonsági elvárások masszív kerítésépítés nélkül is teljesíthetők. A pályaszint megvilágításának biztosítása érdekében a hotel mellett süllyesztett udvart alakítottunk ki.

A meglévő épületek sorsát a leromlott műszaki állapot sajnos már eldöntötte. A Kisstadion és az üzemeltetési épületek nem, vagy alig képviselnek értéket, de a Velodromot sem látjuk menthetőnek, utóbbinak természetesen méltó emléket kell állítani.

A Szabó József utca és Stefánia út közötti összekötést kétszintesen oldottuk meg, a pinceszinten nem csak a parkolókat helyeztük el, innen minden egység, a csarnokok és a hotel is direktben elérhető, kiszolgálható. A lejtés a tervezési terület hosszában csak néhány százalékos, az akadálymentesség a két vezérszint között teljes egészében biztosítható az épületeken kívül és épületeken belül is.

Fontos szempontnak tekintettük az épület ökológiai lábnyomát. Ez természetesen nagyon sok összetevőből áll, de meggyőződésünk szerint már a beépítési koncepció kialakításánál vizsgálni kell. Egyértelműen előnyösnek tartjuk, ha az NKK épületegyüttese nem terjengős (kétszintes elrendezés) és a lehűlő felületek a lehető legkisebb közelében vannak (íves felületek, kompakt formák). Visszafogott, racionálisan működő épületeket akartunk létrehozni, de nem az érzelemmentes, száraz változatban. Az áramvonalas formák nem öncélúak, egyrészt vizuális értelemben csökkentik a méreteket, másrészt alkalmazkodnak a tömegrendezvények idején várható áramlási irányokhoz.

No items found.
Anyagok

A Szabó József utca és Stefánia út közötti összekötést kétszintesen oldottuk meg, a pinceszinten nem csak a parkolókat helyeztük el, innen minden egység, a csarnokok és a hotel is direktben elérhető, kiszolgálható. A lejtés a tervezési terület hosszában csak néhány százalékos, az akadálymentesség a két vezérszint között teljes egészében biztosítható az épületeken kívül és épületeken belül is.

Fontos szempontnak tekintettük az épület ökológiai lábnyomát. Ez természetesen nagyon sok összetevőből áll, de meggyőződésünk szerint már a beépítési koncepció kialakításánál vizsgálni kell. Egyértelműen előnyösnek tartjuk, ha az NKK épületegyüttese nem terjengős (kétszintes elrendezés) és a lehűlő felületek a lehető legkisebb közelében vannak (íves felületek, kompakt formák). Visszafogott, racionálisan működő épületeket akartunk létrehozni, de nem az érzelemmentes, száraz változatban. Az áramvonalas formák nem öncélúak, egyrészt vizuális értelemben csökkentik a méreteket, másrészt alkalmazkodnak a tömegrendezvények idején várható áramlási irányokhoz.

A főépület és a kisebb jégcsarnok nagyméretű épületek, minden eszközzel arra törekedtünk, hogy ehhez képest minél légiesebb karakterük legyen. Választásunk ezért meghatározó anyagként az EFTE fóliára (többrétegű paplan) esett, egyrészt mert tetőn és homlokzaton is egyaránt alkalmazható, időtálló és időtlen (igaz korhoz kötött), másrészt mert csillogó felületével, hol félig átlátszó, hol teljesen transzparens megjelenésével remekül megjeleníti a belső „jeges" tartalmat. A komplexum esti látképe, amelyben az épületekből felsejlő fényjáték dominál, kifejezetten barátságos és hangsúlyos lehet, ellentétben egy zárt, taszító dobozzal. A szállás/iroda épület ellipszoid tömör felületei és a földszinti íves pillérek törtfehér színű finombeton burkolatot kaptak, ami az átrium hídjain és közlekedőblokkjain is megjelenik.