Impresszum

Medve utcai iskola bővítése

Az iskola épülete elárvult, utolsó tanúja a hajdani Vizivárosnak, a hajdani Medve utcának. Megváltozott minden körülötte. Szemben vele különállásával tüntető, magában gyönyörködő banképület, szomszédja modern irodaház, a túloldalon üres telekrész poros parkolóval, az utca távolabbi szakaszán mindenféle új épületek. Úgy áll itt a régi ház, mint öreg tanár a kamaszok között. Azok hangosak, elevenek, emez csöndes és emlékekkel tartalmas. Az öreg ház rekonstrukciója elsősorban a régi emlékek és történetek megőrzéséről szól. Ezekhez kell az újat hangolni, ezek a lényegi kapcsolódási pontok az új számára. És ezek építészetileg konkrétan kifejthető, valóságos összefüggések.


Gondolatok

A „T” alakú öreg ház közepén, a szárak találkozásánál van egy belső légudvar. Felülről pici tetőablakok épp hogy bevilágítják. Elég szűkös és nem túl világos, mégis lényegi része az egész épületnek. Sajátságos, karakteres elem, arra hivatott, hogy a sötét, középfolyosós belső teret kicsit felderítse. A légudvar peremén oldalfolyosók, olyanok mint a gangok a századfordulós bérházakban. Mindez sokszor, sokféleképpen átépítve, kicsit elhasználva és elkopva, mint az öreg tanár öltönye. A régi lépcsőházakon látszik még a saját korában természetes téri igényesség. Azóta a teljes épületmagasságban nyitott  lépcsőtér szintenként betömődött, kis kukszlikká töpörödött, a nyitott falközök befalazódtak. A szükség megnyomorította és igénytelenné sivárította őket. Valósággal kiáltoznak a régi –természetes- állapotuk után. Az a régi kor még szimmetrikus volt, mint ahogy a ház is az.  Fiúk balra, lányok jobbra (vagy fordítva) mindenki a saját bejáratán. Középen meg minden, ami közös; tornaterem, tanári szobák, ilyesmi. Rendezett világ, átlátható, egyszerűen rendezett épület. Mára a szimmetria asszimmetriává bonyolódott, a rend összetettebb formákból építkezik. Örök kérdés a korok és a rendek illesztése, illeszkedése. A régi rend felújítása egyszerű, de akkor  minden marad a saját korában, nincsen kapcsolat a mával. A régi szimmetriát úgy kell megőrizni, hogy abban megjelenjen, megcsillanjon az asszimmetrikus új is, hogy korokon átívelően kapcsolatot tudjon találni a mával.

Az a kor fegyelmezettebb volt és zártabb, mint ahogy a ház is az. Benne járva könnyen elképzelhető, hogy a századvégi – századeleji kisiskolások párosával, zárt sorokban sétálgattak a szünetekben, hogy pisszenés nélkül, hátratett kézzel üldögéltek az órák alatt. Ma az óra is, a tízperc is, a világ is zajosabb, fegyelmezetlenebb de nyitottabb. Ezt a háznak is követnie kell. Dinamikusabbnak, nyitottabbnak, világosabbnak kell lennie. És közben megőrizni azt is, hogy elképzelhető maradjon benne a múlt. Múlt és jelen, régi és új kapcsolata nem csak elvont filozófiai szinten, absztrakt téri összefüggésekben található meg, hanem egészen konkrét, majdhogynem gyerekes szinten is. A régi épületből kibontott tégla lehet az új rész építőanyaga is. Látszó felülete, eleven bőre. Lehet ez a burkolat teljesen új, teljesen mai, lehet, hogy az égvilágon semmi közös nincs benne az eredeti architektúrával. A kapcsolat mégis kiépült. Nagyon konkrétan és mégis rejtetten. A régi lépcsőház visszanyeri eredeti nagyvonalúságát, téri eleganciáját. A kicsi belső légudvar kitágul, a szűkös felső fényecskék felerősödnek. A gangok átlényegülnek, elvesztik kicsinyes és pejoratív tartalmukat. Új terek nyílnak, új folyosók tágulnak, új lépcsők emelkednek. Régi és új egymás mellett, elkülönülten és egymásba fonódva, szétválasztva és összelátva. Régi emlékekkel és történetekkel, új várakozásokkal.

Helyszín és telepítés

Az iskola telkének északi része az ott nemrégiben fellelt ókori épületmaradványok miatt nem lehetett építési terület. Ezért a teljes bővítést a telek megmaradó D-i részén kellett megoldani, ahol a meglévő épület is áll. Leszűkítette a lehetséges telepítési variációkat egyrészt e telekrész szabálytalan formája és kicsi területe, másrészt a közeli szomszédos épületek miatt szükséges tűztávolságok betartása. Mindezek mellett törekedtünk arra is, hogy a meglévő fákból minél több megmaradhasson. E peremfeltételek teljesítéseként alakult ki a szinte kizárólagos telepítési forma, melyben az új tantermi szárny a régi épület mellett, azzal párhuzamosan helyezkedik el, a tornaterem pedig a teljes együttes D-i oldalán, merőlegesen az iskolaszárnyakra. Ez a telepítés a régi iskolaépület részleges bontásával és átalakításával érhető csak el. Ennek során el kell bontani a régi szűk és alkalmatlan tornatermet, valamint az iskolaépület K-i oldalán lévő kis középszárnyat. Az új szárny K-i tájolása ideális a tantermek számára, a tornaterem É-i oldalon való megvilágítása -semlegessége miatt- ugyancsak kedvező.

Az új épületszintek gazdaságos méretekkel való megoldása természetesen helynyereséggel járt (egy plusz szint nyerhető) ezáltal elkerülhető a régi épület tetőterének beépítése, mely az adott szerkezet paramétereit és adottságait tekintve fajlagosan drágább lenne mint az új építés. A régivel párhuzamos új épületszárny szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy annak alapozása és építése a lehető legkevésbé érintse a régi szerkezeteket. Az új szárnynak hosszvázas szerkezete van, a régi épülethez közelebb lévő pillérsor is mintegy 3,5 méterre van a meglévő főfalaktól.



Építész

Cságoly Ferenc, Sólyom Benedek, Sajtos Gábor

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész

Karádi Gábor, Steffler István

Tervezőgrafikus
Kiállítástervező
Funkció
Pályázat
Év
2000
Helyszín

Budapest II. kerület

Budapest II.
,
HU
Megrendelő

Budapest II. kerület Önkormányzata

Fotó

Polgár Attila

Díjak

Budapest Építészeti Nívódíj

Figyelő Építészeti Díj

Publikációk
Funkció
Pályázat
Év
2000
Helyszín

Budapest II. kerület

Budapest II.
,
HU
Megrendelő

Budapest II. kerület Önkormányzata

Fotó

Polgár Attila

Díjak

Budapest Építészeti Nívódíj

Figyelő Építészeti Díj

Publikációk
#
142
#
142

Medve utcai iskola bővítése

Summa

Az iskola épülete elárvult, utolsó tanúja a hajdani Vizivárosnak, a hajdani Medve utcának. Megváltozott minden körülötte. Szemben vele különállásával tüntető, magában gyönyörködő banképület, szomszédja modern irodaház, a túloldalon üres telekrész poros parkolóval, az utca távolabbi szakaszán mindenféle új épületek. Úgy áll itt a régi ház, mint öreg tanár a kamaszok között. Azok hangosak, elevenek, emez csöndes és emlékekkel tartalmas. Az öreg ház rekonstrukciója elsősorban a régi emlékek és történetek megőrzéséről szól. Ezekhez kell az újat hangolni, ezek a lényegi kapcsolódási pontok az új számára. És ezek építészetileg konkrétan kifejthető, valóságos összefüggések.


Gondolatok

A „T” alakú öreg ház közepén, a szárak találkozásánál van egy belső légudvar. Felülről pici tetőablakok épp hogy bevilágítják. Elég szűkös és nem túl világos, mégis lényegi része az egész épületnek. Sajátságos, karakteres elem, arra hivatott, hogy a sötét, középfolyosós belső teret kicsit felderítse. A légudvar peremén oldalfolyosók, olyanok mint a gangok a századfordulós bérházakban. Mindez sokszor, sokféleképpen átépítve, kicsit elhasználva és elkopva, mint az öreg tanár öltönye. A régi lépcsőházakon látszik még a saját korában természetes téri igényesség. Azóta a teljes épületmagasságban nyitott  lépcsőtér szintenként betömődött, kis kukszlikká töpörödött, a nyitott falközök befalazódtak. A szükség megnyomorította és igénytelenné sivárította őket. Valósággal kiáltoznak a régi –természetes- állapotuk után. Az a régi kor még szimmetrikus volt, mint ahogy a ház is az.  Fiúk balra, lányok jobbra (vagy fordítva) mindenki a saját bejáratán. Középen meg minden, ami közös; tornaterem, tanári szobák, ilyesmi. Rendezett világ, átlátható, egyszerűen rendezett épület. Mára a szimmetria asszimmetriává bonyolódott, a rend összetettebb formákból építkezik. Örök kérdés a korok és a rendek illesztése, illeszkedése. A régi rend felújítása egyszerű, de akkor  minden marad a saját korában, nincsen kapcsolat a mával. A régi szimmetriát úgy kell megőrizni, hogy abban megjelenjen, megcsillanjon az asszimmetrikus új is, hogy korokon átívelően kapcsolatot tudjon találni a mával.

Az a kor fegyelmezettebb volt és zártabb, mint ahogy a ház is az. Benne járva könnyen elképzelhető, hogy a századvégi – századeleji kisiskolások párosával, zárt sorokban sétálgattak a szünetekben, hogy pisszenés nélkül, hátratett kézzel üldögéltek az órák alatt. Ma az óra is, a tízperc is, a világ is zajosabb, fegyelmezetlenebb de nyitottabb. Ezt a háznak is követnie kell. Dinamikusabbnak, nyitottabbnak, világosabbnak kell lennie. És közben megőrizni azt is, hogy elképzelhető maradjon benne a múlt. Múlt és jelen, régi és új kapcsolata nem csak elvont filozófiai szinten, absztrakt téri összefüggésekben található meg, hanem egészen konkrét, majdhogynem gyerekes szinten is. A régi épületből kibontott tégla lehet az új rész építőanyaga is. Látszó felülete, eleven bőre. Lehet ez a burkolat teljesen új, teljesen mai, lehet, hogy az égvilágon semmi közös nincs benne az eredeti architektúrával. A kapcsolat mégis kiépült. Nagyon konkrétan és mégis rejtetten. A régi lépcsőház visszanyeri eredeti nagyvonalúságát, téri eleganciáját. A kicsi belső légudvar kitágul, a szűkös felső fényecskék felerősödnek. A gangok átlényegülnek, elvesztik kicsinyes és pejoratív tartalmukat. Új terek nyílnak, új folyosók tágulnak, új lépcsők emelkednek. Régi és új egymás mellett, elkülönülten és egymásba fonódva, szétválasztva és összelátva. Régi emlékekkel és történetekkel, új várakozásokkal.

Helyszín és telepítés

Az iskola telkének északi része az ott nemrégiben fellelt ókori épületmaradványok miatt nem lehetett építési terület. Ezért a teljes bővítést a telek megmaradó D-i részén kellett megoldani, ahol a meglévő épület is áll. Leszűkítette a lehetséges telepítési variációkat egyrészt e telekrész szabálytalan formája és kicsi területe, másrészt a közeli szomszédos épületek miatt szükséges tűztávolságok betartása. Mindezek mellett törekedtünk arra is, hogy a meglévő fákból minél több megmaradhasson. E peremfeltételek teljesítéseként alakult ki a szinte kizárólagos telepítési forma, melyben az új tantermi szárny a régi épület mellett, azzal párhuzamosan helyezkedik el, a tornaterem pedig a teljes együttes D-i oldalán, merőlegesen az iskolaszárnyakra. Ez a telepítés a régi iskolaépület részleges bontásával és átalakításával érhető csak el. Ennek során el kell bontani a régi szűk és alkalmatlan tornatermet, valamint az iskolaépület K-i oldalán lévő kis középszárnyat. Az új szárny K-i tájolása ideális a tantermek számára, a tornaterem É-i oldalon való megvilágítása -semlegessége miatt- ugyancsak kedvező.

Az új épületszintek gazdaságos méretekkel való megoldása természetesen helynyereséggel járt (egy plusz szint nyerhető) ezáltal elkerülhető a régi épület tetőterének beépítése, mely az adott szerkezet paramétereit és adottságait tekintve fajlagosan drágább lenne mint az új építés. A régivel párhuzamos új épületszárny szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy annak alapozása és építése a lehető legkevésbé érintse a régi szerkezeteket. Az új szárnynak hosszvázas szerkezete van, a régi épülethez közelebb lévő pillérsor is mintegy 3,5 méterre van a meglévő főfalaktól.



No items found.
Architektúra

A meglévő épület eklektikus romantikus architektúrája megmarad és felújításra kerül, a javasolt színezés kicsit izgalmasabb képet ad, mint a meglévő. Új elem lesz a régi homlokzaton a bejárat, ahol is érzékeltetve a megváltozott rendeltetést, felbukkan az új épületrész architektúrájának anyaghasználata és jellege. A két régi, -immár használaton kívüli- bejárat az új szakipari falakkal megőrzi a régi jelleget, de lehetővé teszi az új rendeltetést. Az új épületrész architektúrája két anyagra épül; a bontott téglára és a látszóbetonra. Bontott tégla külső burkolati anyagként az emeleti szinteken felhasználjuk a régi épületszárny bontása során keletkezett anyagokat. Ez nem csak gazdaságos megoldás, de tartalmas szellemi kapcsolat is a régi és az új között, az állandóságot, a folyamatosságot a megújhodást érzékeltetve. Az alsó két szint burkolata látszóbeton, erőteljesen grafikus felületkialakítással. Az alsó és felső szinteket megkülönböztető anyaghasználat a tornatermi szárnyon is körbefordul. A nyílászárók fából készülnek, vízszintes-sávos elrendezésűek, szintenként eltérő módon vannak rendezve. Ez a játékosság nem csak a külsőben érdekes, de az egyes tantermeknek is önálló, egyedi jelleget fog adni. A tetőtéri ablakok az alattuk lévő szintek homlokzatával harmonizálnak, érdekes és változó sziluettet rajzolva. Az új épületszárny fedése cserépfedés, a bádogos munkák felületkezelt cinklemezből készülnek.