Alapgondolatunktehát az, hogy az épületegyüttest - funkcionális szempontból és építetttömegként is - úgy formáljuk meg, hogy a park egészen a Kinizsi utcai történetiépületig kiterjedhessen, és patinás homlokzat határolja. Ez úgyvalósítható meg, ha a tornacsarnok parkban úszó elemként jelenikmeg: süllyesztett küzdőtérrel, parkszinti bejárattal és nézőtéri kapcsolattal,parkszinti átlátást biztosító üvegezett homlokzattal. A koncepció többi elememár dominószerűen alakult: a tornacsarnok tetején létrejövő kiemelt pozíciótbelakja a könyvtár (felette az egyetem saját tetőkertje), a lebegő könyvtárat közösségihidak kapcsolják kerengőszerűen a parkot keretező épülethez, és márlétre is jött az átriumszerű piazza tér, ami akiterjesztett Markusovszky park szerves része és egyben városias ellenpontja,az egyetem főbejárata. A piazza fölé magasodik a toronyban elhelyezett kápolna.Csillagot idéző homlokzati perforációja a park minden pontjáról látható, míg afelülről beszűrődő égi fény csak a kápolnában létezve érzékelhető.
A Markusovszky tér sokkal inkább a közlekedéspolitika, mint urbanisztikai szerkesztési elvek eredményeképp alakult ki, hiszen létét a korábbi dohánygyári épületek elbontásának és a metróépítésnek köszönheti. Ezzel együtt a környező városszövetben mégis hiánypótló szerepet tölthet be. A tér 15 perc sétányi környezetében több városszerkezetileg fontos teresedés is található, melyek ott működnek igazán jól, ahol ezeket szövetként gyalogos-biciklis prioritású, csökkentett forgalmú vagy sétálóutcák fűzik össze, és pár perces sétára követik egymást. A Markusovszky térről a Bakáts tér, Kálvin tér és a Madách tér is néhány saroknyira helyezkedik el, így a városi tér-szövetnek fontos elemét alkotja, nélküle a terek közötti távolság jelentősen nőne.
Ennek ellenére jelenleg nem tölt be meghatározó szerepet a belvárosi terek között, pedig erre mérete is predesztinálná. Ez részben a kialakulására vezethető vissza, hiszen hiányoznak a tér aktív térfalai, másrészt a teret környezetétől elvágó hatásokra. A szomszédos kerület irányába az Üllői útnak egyelőre inkább az elvágó hatása érvényesül, bár a belső szakasz forgalomcsillapítása, a biciklis közlekedés erősödése és a tér környezetében található fák a fejlődés lehetőségét mutatják. A másik jelentős probléma a környező utcák parkolási sűrűsége, ami alapvetően határozza meg a gyalogos élményeket, az autók által elfoglalt járdák és az autók által képzett térfalak csökkentik a közteket aktív kihasználtságát.
A tér jelentőségét egyértelműen emelni fogja az ide költöző új egyetemi épület. A református intézmények 1912 óta vannak jelent a tömb életében, amikor is az egykori dohánygyár épületének Ráday utca felőli sarkát alakították át a teológia és a teológiai internátus számára. Mára a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi kara is itt működik, logikus tehát, hogy az egyetem többi kara is a tömbön belül keresse a helyét. Emellett az egyetem és annak polgársága a Markusovszky tér egyik legfőbb használójává válik majd. Az új fejlesztés tehát természetes módon igényli a teljes tér megújítását, az újonnan megjelenő közintézmények előtereinek kialakítását és a köztéri funkciók logikus újraszervezését. Az egyetem így csatlakozik a Nagykörúton belül épületegyüttessel vagy campussal rendelkező egyetemek sorába, tovább erősítve a belváros szellemi identitását.
Az újragondolás egyik rétege a tágabb környezet kapcsolatainak erősítése, ennek első lépése a Biblia utca forgalomcsökkentése, a felszíni parkolás megszüntetése, mellyel a Ráday utca irányába egy nyugodtabb és nagyvonalúbb gyalogos kapcsolat jön létre. Ez a környező utcák forgalmi rendjét nem befolyásolja, egy viszonylag kicsi, de fontos lépés egy kevésbé autóközpontú belváros irányába. Távlatilag a Knézits utca által a Bakáts tér könnyebb elérése, az Üllői út fokozatos átalakulása, illetve a Szentkirályi utca minőségi javulása segíthet még inkább beágyazni a teret a városi környezetébe.
Az átalakuló térnek az új egyetemi épületek hosszútávon meghatározzák az arcait és a karakterét, ezért fontosnak tartottuk, hogy az új fejlesztés ne csak háttere maradjon, hanem szerves részévé is váljon. A beépítés karakterét a tornatermi tömeg térszinti körüljárhatósága határozza meg. Ezzel a gesztussal a Markusovszky tér nem áll meg a telekhatárnál, hanem az épület földszinti előterei is részévé válnak, és egészen a régi dohányraktár udvari oldaláig tart. Így a tér nyert egy több mint száz éves homlokzatot az újonnan épülők mellé. Az egyetem területe a telekhatárnál lezárható, de a nappali időszakban átjárhatóvá és nyitottá válhat
Belső-Ferencváros és a szomszédos Palotanegyed építészeti hangulatát heterogén, jellemzően történeti homlokzatok határozzák meg. Bár az eklektikus városkép nem egyetlen időszaknak vagy stílusnak a homogén lenyomata, a történeti épületek egységes, megnyugtató szövetet alkotnak, szigorúan szerkesztett, egyszerű nyílásrenddel, jellemzően vakolt és téglafelületekkel, visszafogott tömegképzéssel, bejárati vagy éppen sarok-hangsúlyokkal. Fontosnak tartottuk, hogy az általunk tervezett új épület is ezt a viselkedést kövesse, középület státuszához méltó, de a környező városi szövetbe illeszkedő, kiegyensúlyozott házként egy legyen a budapesti építészet számos magas minőségű alkotása között.
Az Üllői úti beépítés a környező struktúra belső udvaros szerkesztését követi, a zártsorú homlokzat a szomszédos, alacsonyabb épületek felé tett gesztussal zárul, melyek közül a Kinizsi utca sarkán álló ház fővárosilag védett épület.
Már a tervezés elején kirajzolódott számunkra a Markusovszky tér mint közpark jelentősége. A városban kevés az olyan lehetőségekkel bíró teresedés, amely képes sűrű szövetben a zöldfelület hiányát pótolni az ott élők számára. A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttesének fejlesztése - az épületek megtervezésén túlmutatva - lehetőséget teremt a maradvány jellegű Markusovszky park megfelelő rendezésére, a széleskörű használói közösségek igényeinek minőségi kiszolgálására. A teret, a közpark jellegét erősítve, a sűrű városszövet zöldfelületi hálózatába integráljuk, határait kiterjesztve teljessé tesszük, védelmező, aktív térfalakkal határoljuk, a közlekedési irányokat az útvonalak logikus szervezésével kezeljük. Az egyetemi köztér napközben nyitott az itt élők számára, a közpark az egyetem zöld előteréül szolgál, és körülöleli a legnagyobb publikus funkciót, a tornacsarnokot.
A park kiterjesztése csak úgy lehet eredményes, ha a beépítéssel nem tesszük újra csonkává. Ehhez az szükséges, hogy a megmaradó épület mellett ne építsük tele a rendelkezésre álló telket, legyen kellően levegős a beépítés. Ehhez a tornacsarnokot lesüllyesztjük a -1. szintre. Ennek több előnye is van. A küzdőteret szükségszerűen körülvevő tömör palánk a felszín alá kerül, és felette a parkszinten teljes mértékben átláthatóvá válik a csarnok légtere. A parkból közvetlenül besétálunk az előcsarnokba és a nézőtérre. A küzdőtér szintjén vannak az öltözők és a kisebb sportterek, az összes funkcionális kapcsolat. Így a sportcsarnok felszín fölé emelkedő átlátható tömege tud a parkban úszó elem lenni, amit körülölel a park. A megnövelt területű parkba csak a tornacsarnok átlátható, körbejárható tömbje áll bele, különböző karakterű részekre tagolva a területet. A nagy közpark kontrasztjaként egy olyan, intim átriumszerű tér alakul ki, ami a klasszikus egyetemi campusok fákkal raszteresen beültetett udvarát idézi és napközben a városlakók által is bejárható. A védett piazzát egyfelől a főbejárat, másfelől az étterem kitelepült asztalai töltik meg nyüzsgő élettel. A közpark mellett az egyetem kap egy saját, kiemelt tetőkertet a tornacsarnok-könyvtár elem tetején. A telepítés szellőssége nyitottságot, átláthatóságot sugall.
Megvizsgálva a dohányraktár épületének fennmaradó értékeit, a történeti emlékezés és a fenntartható viselkedés jegyében célunk az épület minél sértetlenebb megőrzése. A tornacsarnok elhelyezése okán a meglévő épület déli szárnyát szükségképpen bontandónak gondoljuk, a kiírással összhangban. Az északi belső szárny esetleges bontása esetén viszont a helyére mindenképpen új szárnyat kellene építeni (a Kinizsi utcai és az Üllői úti épületrész összekötéseként), amit nem tartanánk környezettudatos megoldásnak, ezért funkcionális újragondolással az északi szárnyat megtartjuk, ezzel a történeti udvari homlokzat L-alakban marad meg. A utcai homlokzat karakterét megvédjük, a tetőszerkezet cseréjét követően a városképbe illeszkedő eredeti tetőformát visszaállítjuk. Célunk, hogy a megtartott udvari homlokzat látható maradjon és a campus átriumterének főhomlokzatává váljon, ezért a tornacsarnokot a megmaradó épülettől tisztes távolságot tartva önálló elemként fogalmaztuk meg. Elsősorban oktatási termek költöznek be a meglévő szárnyba, a szerkezeti raszterrel és a homlokzati nyílásrendszerrel összehangolva. A belsőépítészet is az értékek megmutatására koncentrál, a jellegzetes oszlopos/gerendahálós acélszerkezet látható marad, a belső közlekedő rendszer a meglévő boltíves lépcsőmagokra fűződik fel.
A tornacsarnok nagy fesztávolságát magas gerenda helyett Vierendeel-tartóval hidaljuk át. A szintmagas tartó négyzetrácsos szerkezete befogadja és jólesően tagolja a könyvtári szintet. Így a tornaterem mennyezetén csak a Vierendeel-tartó karcsú alsó övét látjuk. A lebegő könyvtárat egy szélesebb és egy karcsúbb belsőterű híd köti össze a parkot keretező épülettel. A hidak kerengőszerűen szervezik az egyetem belső életét, a széles híd kétszintes lépcsős agóratér, ami önálló programok megtartására is alkalmas. A kerengővel körülvett átrium egy különleges hangulatú piazza, raszterben ültetett fákkal, két oldalról a történeti homlokzatok, két oldalról új homlokzatok határolják, és jó idő esetén ide települ ki az étterem.
A meglévő és az új épületet a főbejárat fölé magasodó torony tömege kapcsolja össze. A toronyban kialakított épületmagasságú aula szervezi az egyetem életét, Az aula legmagasabb pontján helyeztük el a kápolnát, ami így az egész épületegyüttes leghangsúlyosabb elemévé vált.
Hőnich Richárd, Kenéz Gergely, Pálfy Máté, Mudry Luca, Szántó Hunor, Kolossváry Detti
Objekt iroda
Oktatás
Budapest IX. kerület
Oktatás
Budapest IX. kerület
Alapgondolatunktehát az, hogy az épületegyüttest - funkcionális szempontból és építetttömegként is - úgy formáljuk meg, hogy a park egészen a Kinizsi utcai történetiépületig kiterjedhessen, és patinás homlokzat határolja. Ez úgyvalósítható meg, ha a tornacsarnok parkban úszó elemként jelenikmeg: süllyesztett küzdőtérrel, parkszinti bejárattal és nézőtéri kapcsolattal,parkszinti átlátást biztosító üvegezett homlokzattal. A koncepció többi elememár dominószerűen alakult: a tornacsarnok tetején létrejövő kiemelt pozíciótbelakja a könyvtár (felette az egyetem saját tetőkertje), a lebegő könyvtárat közösségihidak kapcsolják kerengőszerűen a parkot keretező épülethez, és márlétre is jött az átriumszerű piazza tér, ami akiterjesztett Markusovszky park szerves része és egyben városias ellenpontja,az egyetem főbejárata. A piazza fölé magasodik a toronyban elhelyezett kápolna.Csillagot idéző homlokzati perforációja a park minden pontjáról látható, míg afelülről beszűrődő égi fény csak a kápolnában létezve érzékelhető.
A Markusovszky tér sokkal inkább a közlekedéspolitika, mint urbanisztikai szerkesztési elvek eredményeképp alakult ki, hiszen létét a korábbi dohánygyári épületek elbontásának és a metróépítésnek köszönheti. Ezzel együtt a környező városszövetben mégis hiánypótló szerepet tölthet be. A tér 15 perc sétányi környezetében több városszerkezetileg fontos teresedés is található, melyek ott működnek igazán jól, ahol ezeket szövetként gyalogos-biciklis prioritású, csökkentett forgalmú vagy sétálóutcák fűzik össze, és pár perces sétára követik egymást. A Markusovszky térről a Bakáts tér, Kálvin tér és a Madách tér is néhány saroknyira helyezkedik el, így a városi tér-szövetnek fontos elemét alkotja, nélküle a terek közötti távolság jelentősen nőne.
Ennek ellenére jelenleg nem tölt be meghatározó szerepet a belvárosi terek között, pedig erre mérete is predesztinálná. Ez részben a kialakulására vezethető vissza, hiszen hiányoznak a tér aktív térfalai, másrészt a teret környezetétől elvágó hatásokra. A szomszédos kerület irányába az Üllői útnak egyelőre inkább az elvágó hatása érvényesül, bár a belső szakasz forgalomcsillapítása, a biciklis közlekedés erősödése és a tér környezetében található fák a fejlődés lehetőségét mutatják. A másik jelentős probléma a környező utcák parkolási sűrűsége, ami alapvetően határozza meg a gyalogos élményeket, az autók által elfoglalt járdák és az autók által képzett térfalak csökkentik a közteket aktív kihasználtságát.
A tér jelentőségét egyértelműen emelni fogja az ide költöző új egyetemi épület. A református intézmények 1912 óta vannak jelent a tömb életében, amikor is az egykori dohánygyár épületének Ráday utca felőli sarkát alakították át a teológia és a teológiai internátus számára. Mára a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi kara is itt működik, logikus tehát, hogy az egyetem többi kara is a tömbön belül keresse a helyét. Emellett az egyetem és annak polgársága a Markusovszky tér egyik legfőbb használójává válik majd. Az új fejlesztés tehát természetes módon igényli a teljes tér megújítását, az újonnan megjelenő közintézmények előtereinek kialakítását és a köztéri funkciók logikus újraszervezését. Az egyetem így csatlakozik a Nagykörúton belül épületegyüttessel vagy campussal rendelkező egyetemek sorába, tovább erősítve a belváros szellemi identitását.
Az újragondolás egyik rétege a tágabb környezet kapcsolatainak erősítése, ennek első lépése a Biblia utca forgalomcsökkentése, a felszíni parkolás megszüntetése, mellyel a Ráday utca irányába egy nyugodtabb és nagyvonalúbb gyalogos kapcsolat jön létre. Ez a környező utcák forgalmi rendjét nem befolyásolja, egy viszonylag kicsi, de fontos lépés egy kevésbé autóközpontú belváros irányába. Távlatilag a Knézits utca által a Bakáts tér könnyebb elérése, az Üllői út fokozatos átalakulása, illetve a Szentkirályi utca minőségi javulása segíthet még inkább beágyazni a teret a városi környezetébe.
Az átalakuló térnek az új egyetemi épületek hosszútávon meghatározzák az arcait és a karakterét, ezért fontosnak tartottuk, hogy az új fejlesztés ne csak háttere maradjon, hanem szerves részévé is váljon. A beépítés karakterét a tornatermi tömeg térszinti körüljárhatósága határozza meg. Ezzel a gesztussal a Markusovszky tér nem áll meg a telekhatárnál, hanem az épület földszinti előterei is részévé válnak, és egészen a régi dohányraktár udvari oldaláig tart. Így a tér nyert egy több mint száz éves homlokzatot az újonnan épülők mellé. Az egyetem területe a telekhatárnál lezárható, de a nappali időszakban átjárhatóvá és nyitottá válhat
Belső-Ferencváros és a szomszédos Palotanegyed építészeti hangulatát heterogén, jellemzően történeti homlokzatok határozzák meg. Bár az eklektikus városkép nem egyetlen időszaknak vagy stílusnak a homogén lenyomata, a történeti épületek egységes, megnyugtató szövetet alkotnak, szigorúan szerkesztett, egyszerű nyílásrenddel, jellemzően vakolt és téglafelületekkel, visszafogott tömegképzéssel, bejárati vagy éppen sarok-hangsúlyokkal. Fontosnak tartottuk, hogy az általunk tervezett új épület is ezt a viselkedést kövesse, középület státuszához méltó, de a környező városi szövetbe illeszkedő, kiegyensúlyozott házként egy legyen a budapesti építészet számos magas minőségű alkotása között.
Az Üllői úti beépítés a környező struktúra belső udvaros szerkesztését követi, a zártsorú homlokzat a szomszédos, alacsonyabb épületek felé tett gesztussal zárul, melyek közül a Kinizsi utca sarkán álló ház fővárosilag védett épület.
Már a tervezés elején kirajzolódott számunkra a Markusovszky tér mint közpark jelentősége. A városban kevés az olyan lehetőségekkel bíró teresedés, amely képes sűrű szövetben a zöldfelület hiányát pótolni az ott élők számára. A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttesének fejlesztése - az épületek megtervezésén túlmutatva - lehetőséget teremt a maradvány jellegű Markusovszky park megfelelő rendezésére, a széleskörű használói közösségek igényeinek minőségi kiszolgálására. A teret, a közpark jellegét erősítve, a sűrű városszövet zöldfelületi hálózatába integráljuk, határait kiterjesztve teljessé tesszük, védelmező, aktív térfalakkal határoljuk, a közlekedési irányokat az útvonalak logikus szervezésével kezeljük. Az egyetemi köztér napközben nyitott az itt élők számára, a közpark az egyetem zöld előteréül szolgál, és körülöleli a legnagyobb publikus funkciót, a tornacsarnokot.
A park kiterjesztése csak úgy lehet eredményes, ha a beépítéssel nem tesszük újra csonkává. Ehhez az szükséges, hogy a megmaradó épület mellett ne építsük tele a rendelkezésre álló telket, legyen kellően levegős a beépítés. Ehhez a tornacsarnokot lesüllyesztjük a -1. szintre. Ennek több előnye is van. A küzdőteret szükségszerűen körülvevő tömör palánk a felszín alá kerül, és felette a parkszinten teljes mértékben átláthatóvá válik a csarnok légtere. A parkból közvetlenül besétálunk az előcsarnokba és a nézőtérre. A küzdőtér szintjén vannak az öltözők és a kisebb sportterek, az összes funkcionális kapcsolat. Így a sportcsarnok felszín fölé emelkedő átlátható tömege tud a parkban úszó elem lenni, amit körülölel a park. A megnövelt területű parkba csak a tornacsarnok átlátható, körbejárható tömbje áll bele, különböző karakterű részekre tagolva a területet. A nagy közpark kontrasztjaként egy olyan, intim átriumszerű tér alakul ki, ami a klasszikus egyetemi campusok fákkal raszteresen beültetett udvarát idézi és napközben a városlakók által is bejárható. A védett piazzát egyfelől a főbejárat, másfelől az étterem kitelepült asztalai töltik meg nyüzsgő élettel. A közpark mellett az egyetem kap egy saját, kiemelt tetőkertet a tornacsarnok-könyvtár elem tetején. A telepítés szellőssége nyitottságot, átláthatóságot sugall.
Megvizsgálva a dohányraktár épületének fennmaradó értékeit, a történeti emlékezés és a fenntartható viselkedés jegyében célunk az épület minél sértetlenebb megőrzése. A tornacsarnok elhelyezése okán a meglévő épület déli szárnyát szükségképpen bontandónak gondoljuk, a kiírással összhangban. Az északi belső szárny esetleges bontása esetén viszont a helyére mindenképpen új szárnyat kellene építeni (a Kinizsi utcai és az Üllői úti épületrész összekötéseként), amit nem tartanánk környezettudatos megoldásnak, ezért funkcionális újragondolással az északi szárnyat megtartjuk, ezzel a történeti udvari homlokzat L-alakban marad meg. A utcai homlokzat karakterét megvédjük, a tetőszerkezet cseréjét követően a városképbe illeszkedő eredeti tetőformát visszaállítjuk. Célunk, hogy a megtartott udvari homlokzat látható maradjon és a campus átriumterének főhomlokzatává váljon, ezért a tornacsarnokot a megmaradó épülettől tisztes távolságot tartva önálló elemként fogalmaztuk meg. Elsősorban oktatási termek költöznek be a meglévő szárnyba, a szerkezeti raszterrel és a homlokzati nyílásrendszerrel összehangolva. A belsőépítészet is az értékek megmutatására koncentrál, a jellegzetes oszlopos/gerendahálós acélszerkezet látható marad, a belső közlekedő rendszer a meglévő boltíves lépcsőmagokra fűződik fel.
A tornacsarnok nagy fesztávolságát magas gerenda helyett Vierendeel-tartóval hidaljuk át. A szintmagas tartó négyzetrácsos szerkezete befogadja és jólesően tagolja a könyvtári szintet. Így a tornaterem mennyezetén csak a Vierendeel-tartó karcsú alsó övét látjuk. A lebegő könyvtárat egy szélesebb és egy karcsúbb belsőterű híd köti össze a parkot keretező épülettel. A hidak kerengőszerűen szervezik az egyetem belső életét, a széles híd kétszintes lépcsős agóratér, ami önálló programok megtartására is alkalmas. A kerengővel körülvett átrium egy különleges hangulatú piazza, raszterben ültetett fákkal, két oldalról a történeti homlokzatok, két oldalról új homlokzatok határolják, és jó idő esetén ide települ ki az étterem.
A meglévő és az új épületet a főbejárat fölé magasodó torony tömege kapcsolja össze. A toronyban kialakított épületmagasságú aula szervezi az egyetem életét, Az aula legmagasabb pontján helyeztük el a kápolnát, ami így az egész épületegyüttes leghangsúlyosabb elemévé vált.
A Károli Gáspár Egyetem új komplexumának főbejárata a régi és az új épület találkozásánál, a közpark felől érhető el. A park, mint az egyetem előtere, megfelelő megérkezőtérként szolgál a gyülekező hallgatók számára. A főbejárat hierarchiában betöltött szerepét részben a híd alatti fedett-nyitott tér, illetve a fölé magasodó kápolna tornya definiálja. Az épületek megközelítése jellemzően a Kálvin tér, vagy a Corvin-negyed irányából várható. Az alternatív bejáratok kialakítása a városszövetbe való illeszkedést segíti. Az Üllői út felől az iskola oktatói és vezetői érik el közvetlenül saját tömbjüket, míg a Kinizsi utcáról a publikum által is használható étterem, könyvesbolt nyitja kapuit. Az intézménytől függetlenül is működő sportcsarnok bejárata a Biblia utca irányába teresedéssel fordul. Ez a tér az Egyetem tér, amely a Kollégium és az új fejlesztés kapcsolódását erősíti. Az épületegyütteshez tartozó mélygarázst az Üllői út felől lehet elérni autós forgalommal és kerékpárral.
A Köztelek utcai egykori Dohánygyár emlékét, a Kinizsi utcán ma is álló raktár épülete őrzi, mely 1884-ben épült Berczik Gyula tervei alapján. Az 1888-as levéltári helyszínrajzon már kirajzolódik az épület kontúrja. Az archív tervekről leolvasható a szabályos raszterbe helyezett acél gerendák és pillérek hálózata, amit csupán a közlekedő blokkok falazott tömbjei törnek meg. Az épület pinceszintje téglaboltíves térrendszer. A felszín felett 3 szinten acélszerkezet, a 3. emeleten a tetőtérrel egybeépített faszerkezet viseli a terheket. 1904-ben az épület egy része leégett, az 1946-os levéltári metszeten az újraépített szerkezet látszik. 1983-ban a régi raktárba beköltözik a SKÁLA áruház. A levéltári anyagokból kirajzolódik, hogy ekkor még az épület Kinizsi utcai homlokzata eredeti formájában áll. A tető nyugodt, arányos, ekkor még beépítetlen. Az oldalsó bejáratok közül csak az Üllői út felőli látszik. 1989-ben a tető beépül irodákkal, ekkor jelennek meg a tömegtől idegen tetőablakok. Ezen a rajzon már látszik a másik mellékbejárat is.
A tornacsarnoknak helyet biztosítva a déli épületszárnyat elbontjuk. Viszont - fenntarthatósági, költségvonzati és építészeti szempontok mentén - az északi szárnyat megtartjuk. Az Üllői úti új épületszárny és a megmaradó L-alakú épület összekötő eleme a főbejáratból nyíló központi aula, ami a teljes épületmagasságban szervezi az épületegyüttest.
Mivel a jelenlegi fa tetőszerkezet állapota nem megfelelő, új tetőszerkezetre van szükség, ami lehetőséget ad az újragondolásra. A városképhez illeszkedő eredeti tetőformát helyreállítjuk a Kinizsi utcai oldalon. Az udvar felőli homlokzatot egy szinttel megemeljük és a tető hajlásszögét csökkentve jól bevilágított, tágas terek jönnek létre. A tetőtérben végigfutó folyosó világosságát a Kinizsi utcai oldalon a tetősíkban felülvilágító sávval biztosítjuk.
A helyi védettség alatt álló meglévő épület homlokzatait megőrizzük. Az egyedüli megoldandó kérdés a 3. szint jelenlegi alulvilágítottsága. A tantermek megfelelő bevilágítása érdekében a beugró falmezőket hőszigetelő üvegtéglafalra cseréljük, megtartva benne az eredeti ablakstruktúrát.
A központi aula a könyvtárat-sportcsarnokot és a fő lépcsőházat összekötő hídon helyezkedik el. Egyetlen fix elemként az agora lépcsős tere áll a térbe. A közösségi lépcső amellett, hogy az 1. emeletre érkezve nagyvonalú gesztussal összeköti a könyvtár szabad olvasótermét a fő közlekedővel, kisebb előadások megtartására, illetve órák közötti pihenésre is alkalmas. A közösségi lépcső felett felülvilágító természetes fénnyel árasztja el a teret.
Az összenyitott két szintes tér mozgatható mobíliákkal (székek, asztalok, puffok, párnák, kanapék) egészül ki, így a használat könnyen alakítható. A ruhatárolást a főlépcső terében, zárható szekrények (100 fm) biztosítják. A közlekedő tereiben vízvételi lehetőséget , illetve kávéautomatákat helyeztük el minden szinten. A választott felületek akusztikai csillapítással ellátva csökkentik a visszhangot, illetve a folyosó zajterhelését. A padlóburkolat greslapból készül. A hideg felületeket a fa beépített bútorok, mobiliák, illetve a pálcás fa korlát oldja, teszi barátságossá. A 3. emeleti büfénél könnyű műanyag székeket, asztalokat terveztünk, így elősegítve a flexibilis, teraszra is kitelepülő használatot.
Az új épületszárny a park felőli nagy előadók, illetve az Üllői út felőli iroda blokkra bomlik. A kettő között kiszélesített közlekedő a termek előtereként szolgál. A szintek közötti kapcsolatot, átlátást nagyobb, födém lyukasztások teszik lehetővé. Az épület a belső természetes megvilágítás nyújtó átrium köré szerveződik. Az irodaterek folyosója és a széles aulaszerű közlekedő összeszövődik, így kerengi körbe a belső zöldfelületet.
A széles közlekedőn a gépészeti aknák közé fa beépített bútorok, pihenő-tanuló felületek kerülnek. Ezt egészítik ki a mozgatható mobíliák. A padlóburkolat itt szintén greslapból készül. Az átrium függönyfal osztása a homlokzati nyílászárókhoz hasonlóan, fémből készül. A nagy előadók, illetve a lépcsős kialakítású audmax termek belső felületei (falak, álmennyzeet) akusztikai burkolattal készülnek, így beszédhangra optimalizált környezetet hozunk létre. A nagy, park fele néző üvegfelületeket árnyékolást függönnyel oldjuk meg, mely egyben akusztikai hangelnyelő felületként is működik. Az előadói asztal kárpitozott székkel egészül ki, a ruhatárolás a falra felszerelt fix fogas biztosítja. Míg a nagy előadók bútorozása mobil, az Aud max-ok belső tere a tábla fele fix kialakítással lefelé lépcsőzik. A teremben lévő székek felhajtható, fa ülőfelülettel rendelkeznek. Az asztalok szintén natúr fa felületek. Az auditoriumok padlóburkolata ipari parketta.
Az Üllői út felőli szárny kialakítása korszerű irodaházakhoz hasonló. Az irodaterek középfolyosóról nyílnak, később könnyen átalakítható, gipszkarton, vakolt válaszfalakkal készülnek. A helyiségek alapvetően a közlekedő fele zárnak, üvegezett ajtóval és oldalvilágítóval törik meg a tömör falfelületeket. Az irodák az utcai homlokzat, illetve az átrium felől kapnak természetes megvilágítást. Minden szinten közösségi beépített teakonyha, és mobil étkezőasztal található. Az irodák belső világa magas minőségű anyagokból készül. Az iróasztalok bővítésével, illetve különálló asztalnál konzultációs alkalomra van lehetőség. Padlószőnyeg burkolattal, fa felületekkel otthonos, korszerű irodaterületek sorolodnak egymás mellé. A nagyobb tárgyalók üvegfallal nyitnak a közlekedők felé.
A könyvtár és sportcsarnok erős karakterét a tartószerkezet adja, ez nagyban szervezi a belső tereket is. A felső, szinten a fehér acél tartók tagolják a könyvtárteret. Ebbe a raszterbe illeszkednek a könyvespolcok, lodzsák és a tér közepébe húzódó iroda- és vizesblokk. A szerkezetek és beépített polcok tiszta, fehér és nyers fa színvilágúak, nyugodt hátteret adnak a könyveknek és a tanulásnak. A padló ipari parketta, ez egy-egy tanuló sarokban szőnyeggel egészül ki. Itt a bútorok is puhák, kényelmesek, hangelnyelő felületűek, javítva a tér akusztikáját. A mennyezet akusztikus álmennyezettel burkolt. A szintmagas térelválasztó könyvespolcok, gördülő létráról érhetőek el.
Az áramló teret lodzsák tagolják, fém, fa és tégla anyagok egészítik ki a park zöldjét. A nagy üvegfelületek, felülvilágítók tágas, természetes fénnyel megvilágított könyvtár teret biztosítanak. A közvetlen fényt a park faállománya, lodzsák és belső árnyékolók tompítják.
Köztük intimebb tanuló terek alakulnak ki, az asztalok a park felé tájoltak. Az általános egvilágításon túl, direkt tanulófényekkel kiegészítve.
A könyvtárhoz tartozó tömör raktár közvetlen kapcsolattal a pinceszinten található, funkcionális kialakítású, PVC burkolattal.
A sportcsarnok a könyvtárhoz hasonló világú, a fehér fém tartószerkezet ad ritmust a térnek. A látszó módon kialakított gépészet és a teremosztás ebbe a rendszerbe igazodik.
A süllyesztett küzdőtér oldalfalai fa burkolatúak,ebbe illeszkednek a bordásfalak és a fa nyílászárók. A pálya fa sportpadlóval kialakított. A sportolói terek egyszerű, minőségi és időtálló anyagokból készülnek. Az edzőterem különleges hangulatát a patinás téglaboltozatos tér adja.
A terepszinten a sportcsarnok üveg függönyfallal kinyílik a parkra, a nézőtér meleg faburkolatú, fölötte légies, fém szerkezetű galéria-kerengő húzódik. A tornacsarnok árnyékolását az áttört tégla homlokzat, a természetes lombkorona és belső árnyékoló rendszer biztosítja.
A terv szerint a meglévő szerkezeteken csak a funkcionális változáshoz tartozó kisebb beavatkozások készülnek. Az alsó szinteken ez minimális beavatkozást igényel. A felső szintre új beépítés készül könnyű, acélvázas tetőszerkezettel. A rendelkezésre álló információk alapján ennek fogadására alkalmas a meglévő szerkezet. Az új épületrészek nagyrészt monolit vasbeton szerkezetekkel készülnek, valamint nagy fesztávolságú acélszerkezetre lesz szükség a sportcsarnoknál.
A pinceszintek résfalak közé épülnek monolit vasbetonból. Vasbeton pillérek és falak támasztanak alá egy nagyobb vastagságú alul-felül sík födémet. Az utcai szárnyon ez a szerkezeti megoldás folytatódik a felsőbb szinteken is, kivéve az előadótermek részén. Az előadótermek nagyobb szabad támaszközt igényelnek. Itt a termek lépcsőzése miatt kialakuló nagyobb keresztmetszetű bordákat használjuk ki tartószerkezetként, illetve utófeszített vasbeton födémek készülnek.
A tornaterem felett szintmagas, acél Vierendeel-tartó készül, mely alkalmas arra, hogy áthidalja a nagy támaszközt és megtartsa a könyvtár szabadpolcos részét is. A két épületrészt összekötő „híd” monolit vasbeton faltartó, mely a rajta lévő nagy nyílások miatt Vierendeel-tartó szerű erőjátékkal működik.
A templom tornya mindig iránypont, a térbeli és a szellemi tájékozódást segíti, utóbbi funkcióját a jelkép hordozójaként is teljesíti. Az egyetem főbejárata fölé magasodó torony, mint az épületegyüttes szíve, úgy köti össze a megmaradó Dohányraktár épületét és az új Üllői úti szárnyat. A torony egyfelől definiálja a megérkezési pontot, másfelől vertikalitása révén a campus fő hangsúlyává válik. A torony monolit tömegét a kápolna falán megjelenő üvegtégla perforáció oldja, az ismert jelkép absztrakt megfogalmazásával szólítja meg az egyetemi és református közösséget. A homogén raszteres perforációból finoman kirajzolódik a Kálvin-csillag. Nappali fényviszonyok mellett csak az anyagváltás érzékelhető, este viszont az üvegtéglákon átszűrődő fény révén világító csillag jelenik meg a park felett.
A kápolna mennyezete a hagyományos kazettás mennyezet kortárs megfogalmazása, a szélső sávban körben üveggel fedve, így mindig más irányból szűrődik be az ‘isteni fény’. A fény folyamatos mozgása Isten folyamatos jelenlétére emlékeztet minket. „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” János 8, 12
Ezek mellett a téglaburkolat az épületegyüttes több pontján is lehetőséget ad arra, hogy a homlokzatba integrálva megjelenjenek más református jelképek: az állatszimbólumok (a feltámadás üzenetét hordozó főnixmadár, a keresztségre és Jézus Krisztusra utaló hal, a véráldozatot hozó, gyermekek iránti szeretet motívumaként a pelikán, a galamb mint a szentlélek jelképe, illetve a kakas, ami a bűnösöket emlékezteti arra hogy a Jézust megtagadó Péter kakasszóra megtért) és a növényszimbólumok (szomorúfűz, szőlőtő és szőlővessző, búzakalász, pálmafa), valamint a zászlót hordozó bárány, aki magára Jézusra, az áldozati bárányra emlékeztet minket.
A meglévő épület karakteres homlokzati tagolással rendelkezik: a szintenkénti tagolás mellett az acél pillérrendszer osztása is kivetül a homlokzatra, ami így hálós jellegűvé válik, a mezők kissé mélyebben fekszenek a hálós struktúrához képest. A tornacsarnok-könyvtár tömb átveszi ezt a struktúrát, csak finomabb hálóként kialakítva. Az Üllői úti tömb parkra néző homlokzata is folytatja a hálós struktúrát, de az Üllői út felé forduló homlokzatoknál már a funkciónak megfelelően változnak a tagolás arányai.
A környező eklektikus városi szövetben erős a téglaburkolat hagyománya, elsősorban mezőszerűen, strukturált kitöltő felületként. Különösen szépek a világosabb, sárgás színű téglaburkolatok, mint amilyen a Dohányraktáron is látható. Ehhez választottunk egy színben ugyanolyan, de méretben és rakásmódban különböző téglát, amivel az új épületeket burkoljuk. Így illeszkedünk is, de különbözünk is, tisztelettudóan, de kortárs módon viselkedve. Az agórás híd, a könyvtár és a sportcsarnok üveghomlokzatait hézagosan rakott tégla homlokzattal árnyékoljuk, az egyes mezők mintája, áttörtsége eltérő, így az egységesség és a változatosság is teljesül. Az Üllői úti homlokzaton a földszintet lábazatként fogalmazzuk meg, fagyálló, strapabíró és nemes megjelenésű süttői mészkő burkolattal. A nyílászárók bélésburkolataként süttői mészkövet használunk. A nyílászárók porszórt alumínium szerkezetűek.
A Református Egyetemváros és a hozzá kapcsolódó Markusovszky park városszerkezeti elhelyezkedése és megközelíthetősége kiváló, környezetének építészete magas színvonalú. A IX. kerület lakosokra vetített zöldfelületi/zöldterületi ellátottság közepes, ugyanakkor a park környezetében elhelyezkedő városrész zöldfelületi intenzitása relatíve alacsony, ennek növelése mindenképpen jelentős társadalmi igénynek tekinthető. A Markusovszky park lényeges szerepet tölt be Belső-Ferencváros zöldfelületi rendszerében. A park környezetét alkotó városrész sűrű, nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű, a lakosság részéről óriási szükség mutatkozik a környék zöldfelületi ellátottságának növelésére. Emellett a használók szempontjából szintén igen lényeges, hogy a használható, bejárható, élményt adó funkciók minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. A Markusovszky parkkal egy olyan közösségi használatú zöldfelület jöhet létre, amelyet természetközeli-ökologikus kialakításával nem csak az egyetemisták és a környékbeli lakosság, de a kerület más pontjairól érkezők is szívesen vesznek majd birtokba.
A Református Egyetemváros projekt szabadterei két részre tagolhatók: a Markusovszky park és az egyetem kezelésében lévő tetőkertek. A két területrész szorosan összefügg, mind funkcionális és mentális értelemben, mind zöldfelületi rendszer szempontjából. A tervezés során az összehangolt működés, valamint zöldfelületi és arculati egységesség elsődleges szempont.
A park kialakítása puritán szellemiséget tükröz. Nyomvonalai, útvonalvezetése a funkcionalitást helyezi előtérbe, a főirányok a fontosabb bejáratokat kötik össze, a másodrangú utak lelassításra késztetnek. A parkba látogató testi, lelki egészségét egyaránt szem előtt tartva lettek kialakítva aktív sportfunkciók és passzív rekreációra alkalmas csendes parki terek a nyüzsgő egyetemváros szívében. A fejlesztés során törekedtünk árnyasabb és mellette nagyobb, átlátható, nyílt gyepfelület dominanciájú szabadterek kialakítására, hogy minél változatosabb használati módoknak biztosítsunk lehetőséget. A parkban finom terepplasztikák és terepmozgatások kerülnek kialakításra, helyenként berendezésekkel kiegészítve.
Az eddigi, átlós fősétányra szervezett kialakítás helyett a park közlekedési rendszere négyzethálós formavilágot kap, ahol nagy egybefüggő zöldterületek jönnek létre és a funkciók következetesen fűződnek fel egymásra. Az érkező gyalogos irányok figyelembevételével minden egyetemi egység logikusan elérhető a parkon keresztül, a szükséges mennyiségű fogadó- és rendezvénytér közbeiktatásával. A mélygarázsban elhelyezett kerékpártárolók mellett a szükséges mennyiségű kerékpártámasz elhelyezésre kerül a felszínen. Az Egyetemváros épületei a parkból akadálymentesen megközelíthetők.
A tervezett park területén a meglévő funkciók mindegyike megtalálható. Áthelyezve jelenik meg a játszótér, a kutyafuttató, a gyepes játéktér, a kültéri fitnesz, ezeket kiegészítve pedig pingpong- és csocsóasztalok jelennek meg. Emellett az épületrészek között vízfelület biztosítja az egyedi mikroklímát. A lakossági igényeknek megfelelően mosdó is várja az idelátogatókat. A világításról energiatakarékos LED lámpák gondoskodnak, a biztonságot pedig térfigyelő kamerák segítik. A terv nagy mennyiségű, árnyat adó parkfák és többtörzses bokorfák telepítését javasolja.