Impresszum

Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum épülete, elhelyezkedése, grandiózus mérete folytán, meghatározó eleme a városképnek, kupolája már távolból érzékelhető, mind a Belváros felől, mind a városba bevezető Üllői útról. A műemlék épület Budapest legforgalmasabb körútjáról is impozáns látványt nyújt. Az Angyal István tér rendezésének célja tehát elsősorban az, hogy méltó, azaz kulturált és szellemileg a múzeumhoz kapcsolódó ’előtér’, közterületi ’rávezetés’ jöhessen létre. A gyalogosok perspektívájából jól érzékelhető járófelületen, egy magyar szecessziós motívum ’vezet’ a forgalmas aluljáró kijáratától, a téren át, a múzeum előtti járdához.A burkolati motívum mellett, a homlokzat elé tervezett fasor alatt kapnak helyet a köztéri bútorok; padok, ivókút, kerékpártárolók. Megtartásra javasoljuk az egyetlen meglévő, hatalmas eperfát.

A Hőgyes Endre utcai foghíj, a Lechner-Pártos féle terv megvalósulatlan épületszárnyának helye,melynek beépítési képlete nem csak a fellelhető arcív tervek által sugallt,hanem a jelenlegi szabályozás (KSZT) is ezt a konfigurációt rögzíti építési helyként.E tekintetben tehát, nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében.Ugyanakkor, a két csatlakozó, jelentősen eltérő épületmagassághoz való igazodáskívánalma dinamizálhatja az új épületrész utcai megjelenését, és a homlokzati karakter szabad formálásának lehetősége is jól kiaknázható. (További részletek a homlokzati koncepciónál találhatók.)

A műemlék épület és az új szárny egységes koncepciója 

A kiírás részletes,konkrét javaslatot ad a kiállítóterek és a hivatali területek elrendezésére.Koncepciónkban a program-kiírás hely- és helyiségigényeit szigorúan betartottuk, de ezek téri elrendezésében, az alábbi módosításokat javasoljuk, a funkcionális működés tisztasága és a régi- és új épületrészek karakterbeli eltérése miatt. A műemlék főépület architektúrája, nagy belmagasságú szintjei révén ideális a kiállítóterek befogadására, ahol az eredeti javaslat szerint,tartjuk a tárlatok kronologikus elrendezését, a földszinttől a felsőbb szintek felé. A jelenlegi MOME épületrésze, azonban nem igazán alkalmas a hivatali területek befogadására, hiszen e szárny karaktere azonos a főépületével. A teljes homlokzatmagasságot kihasználva, az új épületrészben ugyanis két szinttel több alakítható ki, a mai kor irodai standardjait alapul véve. Idetelepítettük tehát, az igazgatási,- a hivatali- és a restaurátori funkciókat.Továbbá, galériás elrendezésben, a látványraktárak is itt kaptak helyet.Ezáltal –az első emeleten- létrejött egy teljesen körbejárható kiállítási szint, melyet a MOME szárnyba tervezett hivatali funkciók blokkoltak volna.

Építész

Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Félix Zsolt, Sólyom Benedek, Fenes Tamás

Belsőépítész
Látványtervező

Répás Ferenc

Tájépítész
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2012
Helyszín

Budapest IX. kerület

Budapest IX.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2012
Helyszín

Budapest IX. kerület

Budapest IX.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
289
#
289

Iparművészeti Múzeum

Summa

Az Iparművészeti Múzeum épülete, elhelyezkedése, grandiózus mérete folytán, meghatározó eleme a városképnek, kupolája már távolból érzékelhető, mind a Belváros felől, mind a városba bevezető Üllői útról. A műemlék épület Budapest legforgalmasabb körútjáról is impozáns látványt nyújt. Az Angyal István tér rendezésének célja tehát elsősorban az, hogy méltó, azaz kulturált és szellemileg a múzeumhoz kapcsolódó ’előtér’, közterületi ’rávezetés’ jöhessen létre. A gyalogosok perspektívájából jól érzékelhető járófelületen, egy magyar szecessziós motívum ’vezet’ a forgalmas aluljáró kijáratától, a téren át, a múzeum előtti járdához.A burkolati motívum mellett, a homlokzat elé tervezett fasor alatt kapnak helyet a köztéri bútorok; padok, ivókút, kerékpártárolók. Megtartásra javasoljuk az egyetlen meglévő, hatalmas eperfát.

A Hőgyes Endre utcai foghíj, a Lechner-Pártos féle terv megvalósulatlan épületszárnyának helye,melynek beépítési képlete nem csak a fellelhető arcív tervek által sugallt,hanem a jelenlegi szabályozás (KSZT) is ezt a konfigurációt rögzíti építési helyként.E tekintetben tehát, nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében.Ugyanakkor, a két csatlakozó, jelentősen eltérő épületmagassághoz való igazodáskívánalma dinamizálhatja az új épületrész utcai megjelenését, és a homlokzati karakter szabad formálásának lehetősége is jól kiaknázható. (További részletek a homlokzati koncepciónál találhatók.)

A műemlék épület és az új szárny egységes koncepciója 

A kiírás részletes,konkrét javaslatot ad a kiállítóterek és a hivatali területek elrendezésére.Koncepciónkban a program-kiírás hely- és helyiségigényeit szigorúan betartottuk, de ezek téri elrendezésében, az alábbi módosításokat javasoljuk, a funkcionális működés tisztasága és a régi- és új épületrészek karakterbeli eltérése miatt. A műemlék főépület architektúrája, nagy belmagasságú szintjei révén ideális a kiállítóterek befogadására, ahol az eredeti javaslat szerint,tartjuk a tárlatok kronologikus elrendezését, a földszinttől a felsőbb szintek felé. A jelenlegi MOME épületrésze, azonban nem igazán alkalmas a hivatali területek befogadására, hiszen e szárny karaktere azonos a főépületével. A teljes homlokzatmagasságot kihasználva, az új épületrészben ugyanis két szinttel több alakítható ki, a mai kor irodai standardjait alapul véve. Idetelepítettük tehát, az igazgatási,- a hivatali- és a restaurátori funkciókat.Továbbá, galériás elrendezésben, a látványraktárak is itt kaptak helyet.Ezáltal –az első emeleten- létrejött egy teljesen körbejárható kiállítási szint, melyet a MOME szárnyba tervezett hivatali funkciók blokkoltak volna.

No items found.