Impresszum

Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum épülete, elhelyezkedése, grandiózus mérete folytán, meghatározó eleme a városképnek, kupolája már távolból érzékelhető, mind a Belváros felől, mind a városba bevezető Üllői útról. A műemlék épület Budapest legforgalmasabb körútjáról is impozáns látványt nyújt. Az Angyal István tér rendezésének célja tehát elsősorban az, hogy méltó, azaz kulturált és szellemileg a múzeumhoz kapcsolódó ’előtér’, közterületi ’rávezetés’ jöhessen létre. A gyalogosok perspektívájából jól érzékelhető járófelületen, egy magyar szecessziós motívum ’vezet’ a forgalmas aluljáró kijáratától, a téren át, a múzeum előtti járdához.A burkolati motívum mellett, a homlokzat elé tervezett fasor alatt kapnak helyet a köztéri bútorok; padok, ivókút, kerékpártárolók. Megtartásra javasoljuk az egyetlen meglévő, hatalmas eperfát.

A Hőgyes Endre utcai foghíj, a Lechner-Pártos féle terv megvalósulatlan épületszárnyának helye,melynek beépítési képlete nem csak a fellelhető arcív tervek által sugallt,hanem a jelenlegi szabályozás (KSZT) is ezt a konfigurációt rögzíti építési helyként.E tekintetben tehát, nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében.Ugyanakkor, a két csatlakozó, jelentősen eltérő épületmagassághoz való igazodáskívánalma dinamizálhatja az új épületrész utcai megjelenését, és a homlokzati karakter szabad formálásának lehetősége is jól kiaknázható. (További részletek a homlokzati koncepciónál találhatók.)

A műemlék épület és az új szárny egységes koncepciója 

A kiírás részletes,konkrét javaslatot ad a kiállítóterek és a hivatali területek elrendezésére.Koncepciónkban a program-kiírás hely- és helyiségigényeit szigorúan betartottuk, de ezek téri elrendezésében, az alábbi módosításokat javasoljuk, a funkcionális működés tisztasága és a régi- és új épületrészek karakterbeli eltérése miatt. A műemlék főépület architektúrája, nagy belmagasságú szintjei révén ideális a kiállítóterek befogadására, ahol az eredeti javaslat szerint,tartjuk a tárlatok kronologikus elrendezését, a földszinttől a felsőbb szintek felé. A jelenlegi MOME épületrésze, azonban nem igazán alkalmas a hivatali területek befogadására, hiszen e szárny karaktere azonos a főépületével. A teljes homlokzatmagasságot kihasználva, az új épületrészben ugyanis két szinttel több alakítható ki, a mai kor irodai standardjait alapul véve. Idetelepítettük tehát, az igazgatási,- a hivatali- és a restaurátori funkciókat.Továbbá, galériás elrendezésben, a látványraktárak is itt kaptak helyet.Ezáltal –az első emeleten- létrejött egy teljesen körbejárható kiállítási szint, melyet a MOME szárnyba tervezett hivatali funkciók blokkoltak volna.

Építész

Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Félix Zsolt, Sólyom Benedek, Fenes Tamás

Belsőépítész
Látványtervező

Répás Ferenc

Tájépítész
Tervezőgrafikus
Kiállítástervező
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2012
Helyszín

Budapest IX. kerület

Budapest IX.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Múzeum

Pályázat

nyílt tervpályázat - 3. díj

Év
2012
Helyszín

Budapest IX. kerület

Budapest IX.
,
HU
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
289
#
289

Iparművészeti Múzeum

Summa

Az Iparművészeti Múzeum épülete, elhelyezkedése, grandiózus mérete folytán, meghatározó eleme a városképnek, kupolája már távolból érzékelhető, mind a Belváros felől, mind a városba bevezető Üllői útról. A műemlék épület Budapest legforgalmasabb körútjáról is impozáns látványt nyújt. Az Angyal István tér rendezésének célja tehát elsősorban az, hogy méltó, azaz kulturált és szellemileg a múzeumhoz kapcsolódó ’előtér’, közterületi ’rávezetés’ jöhessen létre. A gyalogosok perspektívájából jól érzékelhető járófelületen, egy magyar szecessziós motívum ’vezet’ a forgalmas aluljáró kijáratától, a téren át, a múzeum előtti járdához.A burkolati motívum mellett, a homlokzat elé tervezett fasor alatt kapnak helyet a köztéri bútorok; padok, ivókút, kerékpártárolók. Megtartásra javasoljuk az egyetlen meglévő, hatalmas eperfát.

A Hőgyes Endre utcai foghíj, a Lechner-Pártos féle terv megvalósulatlan épületszárnyának helye,melynek beépítési képlete nem csak a fellelhető arcív tervek által sugallt,hanem a jelenlegi szabályozás (KSZT) is ezt a konfigurációt rögzíti építési helyként.E tekintetben tehát, nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében.Ugyanakkor, a két csatlakozó, jelentősen eltérő épületmagassághoz való igazodáskívánalma dinamizálhatja az új épületrész utcai megjelenését, és a homlokzati karakter szabad formálásának lehetősége is jól kiaknázható. (További részletek a homlokzati koncepciónál találhatók.)

A műemlék épület és az új szárny egységes koncepciója 

A kiírás részletes,konkrét javaslatot ad a kiállítóterek és a hivatali területek elrendezésére.Koncepciónkban a program-kiírás hely- és helyiségigényeit szigorúan betartottuk, de ezek téri elrendezésében, az alábbi módosításokat javasoljuk, a funkcionális működés tisztasága és a régi- és új épületrészek karakterbeli eltérése miatt. A műemlék főépület architektúrája, nagy belmagasságú szintjei révén ideális a kiállítóterek befogadására, ahol az eredeti javaslat szerint,tartjuk a tárlatok kronologikus elrendezését, a földszinttől a felsőbb szintek felé. A jelenlegi MOME épületrésze, azonban nem igazán alkalmas a hivatali területek befogadására, hiszen e szárny karaktere azonos a főépületével. A teljes homlokzatmagasságot kihasználva, az új épületrészben ugyanis két szinttel több alakítható ki, a mai kor irodai standardjait alapul véve. Idetelepítettük tehát, az igazgatási,- a hivatali- és a restaurátori funkciókat.Továbbá, galériás elrendezésben, a látványraktárak is itt kaptak helyet.Ezáltal –az első emeleten- létrejött egy teljesen körbejárható kiállítási szint, melyet a MOME szárnyba tervezett hivatali funkciók blokkoltak volna.

No items found.