Impresszum

Budavár - Kapuház

A Szent György tér a budai Vár közepe. A budai Vár Budapest közepe. Budapest Magyarország közepe. A Szent György tér Magyarország közepe.

A Szent György tér ekképpen nem csak egy egyszerű építési helyszín. Magyarország szimbolikus közepe, ahol a hely sokkal többet kíván, mint egy jól működő, akárha szép épületet. A hely szimbolikus tartalma az épülettől is elvárja a többletet, ami ezen a helyen nem csupán a felszíneken ható esztétikai értéktöbblet, hanem a mélyebb rétegekbe hatoló tartalmi töltet. Az ide kerülő épület nem csak egy jól működő ház, nemcsak egy illeszkedő kellemes látvány, hanem jel is, az ország közepének a jele.A középpont az egész koncentrátuma, ezen a helyen egész Magyarország válik roppant sűrűségű jelentéstartalommá. Ha ez a tartalom valamilyen formában nincs jelen az épületben, akkor a hely legfontosabb jellemzője elhanyagolttá válik,és a hely csupán egyszerű építési helyszín marad.

A rom ott áll közel hatvan éve. A lassan mállóvakolat még őriz a lövésnyomokat, az ablakok vakok, a kapuk sehová sem vezetnek. A rom közel hatvan éve a háború mementója. Az emberöltőnyi hosszú idő alatt ez a csonkaság is megszokottá vált, drámai jelentése a hétköznapokban elkopott. Pedig hát közel hatvan éve áll ott, mint egy halk kiáltás, mint egy halk halál.

Az élet azonban felülkerekedik. Mielőtt a rom a jelenlegi ideiglenes fedését megkapta volna, fák nőttek ki a tetején. Vacak kis fák, vékonyka ecetfák, de fák. A látványban volt valami egészen csodálatos. Ott volt a nagy, szürke, halott tömeg, tetején az állandó újjászületés pici, friss jegyeivel. A rom, és a tetején kinőtt fácskák együttes jelentése, szimbolikája egyértelmű;.az élet él, és élni akar., az élet túlnövi a halált. Most talán van esély arra, hogy az élet valóban felülkerekedjen ezen a helyen, az országközepén.

Ahogyan a gének megőrzik a korábbi tapasztalatokat, a helynek is meg kell őriznie hagyományait. A rom, a hely részévé, hagyományává vált. De ahogyan az új élet sem válik a korábbi tapasztalatok rabjává, a rom is átértékelésre, megújhodásra vágyik. Ha máshogyan nem, úgy, hogy saját romló anyagából építi az újat, fák sarjadnak a tetején, új nő ki a régiből. Ez a mondat ennek a munkának a lényege. Új nő ki a régiből.

A régiből kinövő új, hét torony. Torony, mint jelkép,torony, mint a laposság ellentéte, torony, mint a hiányok pótlása. A középkori Buda képét negyven torony ékesítette. Ma kettő. A Vár északi oldalán állnak. A déli oldalon a Palota kupolája magasodik, nem torony, de erős jel. A kettő között meg semmi, csak laposság. Meg is szoktuk ezt a jó kis laposságot, a látvány értelmében is, meg a helyhez kötődő gondolatainkban is. Olyannyira,hogy már-már a laposság megkérdőjelezésé is törvénybe ütközőnek számít, a helyi építési törvénybe ütközőnek mindenképpen. De ez nem baj, ettől a laposság még laposság marad, a hiány pedig hiány.

A torony és a magasság a hely hagyományaihoz tartozik. A hajdani Szent Zsigmond templom tornya hatvan méter magas lehetett. Csak hatvan, mert viszonylag kicsi templom volt. (Az ulmi katedrális tornya több mint százhatvan.) Még a rommá vált Hadügyminisztérium Kallina Mór féle épülete is meghaladta a harminc méteres magasságot, - nem mintha követendő példa lenne. A jelenlegi építési szabályozás viszont nem teszi lehetővé sem a tornyot, sem a magasságot. A jelenlegi építési szabályozásalapos de óvatos. Ez sem baj. Azon azonban el lehet gondolkodni, hogy az országközepén, egy szimbolikus tartalmú helyen, valóban ugyanaz érvényes-e, mint ami mindenütt másutt. Hogy a fiktív szabályozás itt eleve görcsbe kötheti-e a konkrét építés lehetőségeit, vagy a lehetőségek tágasabbak, és ezek mérlegelése alakítja majdan a szabályzatot. Ez a terv, a magassági kérdésekben ellenkezik a szabályzattal. Ez a terv a megújhodás formáját, és a hely hiányainak pótlását a magasság, a felmagasodás fogalmaihoz köti.

Akárha a szabályzattal szemben. A régiből kinövő új, a hét torony, a romból nő ki, mint a hajdani fácskák. A rom anyagaiból építkezik, a romfalaiból - falaira épül, szerves továbbépülése a réginek. Hét torony egy csokorban, hét torony fogalmi, és formai kapcsolatban. Hét, mert az ősi magyar számrendszer a hetes volt, és ezen a helyen, az ország közepén, minden tartalom fokozottan magyar, valóságos és szimbolikus értelemben egyaránt. Az összetartozó rom és a tornyok a terv első építési javaslata. (Lehet akár az első építési ütem is, bár ez a javaslat nem tartja fontosnak az ütemezhetőséget.) Mint a klasszikus zenei formákban, -az első tétel dinamikus. A második javaslat egy új épületszárny a romhoz kapcsolódva. A zenei hasonlatot folytatva a második tétel lassabb és szelídebb. A harmadik javaslat ismét egy torony. A Szent Zsigmond templom tornyának feltételezett helye környékén egy hatvan méter magas torony,éppoly magas, mint a templomtorony lehetett. Ez a torony az ezer éves magyar államiság tornya, az ezer éves magyar államiság történetének építészeti formában való megjelenése. Büszkék lehetünk erre az ezer évre, mert nagyon kevés ország van Európában, melynek állami léte meghaladja a mienket. Ennek ellenére nincs méltó emléke. Ez a torony pótolhatná. A harmadik tétel ismét csak dinamikus.

Építész

Cságoly Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész
Tervezőgrafikus
Kiállítástervező
Funkció

Múzeum
Információs központ
Rendezvényterem
Vendéglátás

Pályázat

hazai nyílt tervpályázat - megosztott I. díj

Év
2003
Helyszín

Budapest I.

Budapest I.
,
HU
Megrendelő

Budai Várgondnokság Kht.

Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Múzeum
Információs központ
Rendezvényterem
Vendéglátás

Pályázat

hazai nyílt tervpályázat - megosztott I. díj

Év
2003
Helyszín

Budapest I.

Budapest I.
,
HU
Megrendelő

Budai Várgondnokság Kht.

Fotó
Díjak
Publikációk
#
176
#
176

Budavár - Kapuház

Summa

A Szent György tér a budai Vár közepe. A budai Vár Budapest közepe. Budapest Magyarország közepe. A Szent György tér Magyarország közepe.

A Szent György tér ekképpen nem csak egy egyszerű építési helyszín. Magyarország szimbolikus közepe, ahol a hely sokkal többet kíván, mint egy jól működő, akárha szép épületet. A hely szimbolikus tartalma az épülettől is elvárja a többletet, ami ezen a helyen nem csupán a felszíneken ható esztétikai értéktöbblet, hanem a mélyebb rétegekbe hatoló tartalmi töltet. Az ide kerülő épület nem csak egy jól működő ház, nemcsak egy illeszkedő kellemes látvány, hanem jel is, az ország közepének a jele.A középpont az egész koncentrátuma, ezen a helyen egész Magyarország válik roppant sűrűségű jelentéstartalommá. Ha ez a tartalom valamilyen formában nincs jelen az épületben, akkor a hely legfontosabb jellemzője elhanyagolttá válik,és a hely csupán egyszerű építési helyszín marad.

A rom ott áll közel hatvan éve. A lassan mállóvakolat még őriz a lövésnyomokat, az ablakok vakok, a kapuk sehová sem vezetnek. A rom közel hatvan éve a háború mementója. Az emberöltőnyi hosszú idő alatt ez a csonkaság is megszokottá vált, drámai jelentése a hétköznapokban elkopott. Pedig hát közel hatvan éve áll ott, mint egy halk kiáltás, mint egy halk halál.

Az élet azonban felülkerekedik. Mielőtt a rom a jelenlegi ideiglenes fedését megkapta volna, fák nőttek ki a tetején. Vacak kis fák, vékonyka ecetfák, de fák. A látványban volt valami egészen csodálatos. Ott volt a nagy, szürke, halott tömeg, tetején az állandó újjászületés pici, friss jegyeivel. A rom, és a tetején kinőtt fácskák együttes jelentése, szimbolikája egyértelmű;.az élet él, és élni akar., az élet túlnövi a halált. Most talán van esély arra, hogy az élet valóban felülkerekedjen ezen a helyen, az országközepén.

Ahogyan a gének megőrzik a korábbi tapasztalatokat, a helynek is meg kell őriznie hagyományait. A rom, a hely részévé, hagyományává vált. De ahogyan az új élet sem válik a korábbi tapasztalatok rabjává, a rom is átértékelésre, megújhodásra vágyik. Ha máshogyan nem, úgy, hogy saját romló anyagából építi az újat, fák sarjadnak a tetején, új nő ki a régiből. Ez a mondat ennek a munkának a lényege. Új nő ki a régiből.

A régiből kinövő új, hét torony. Torony, mint jelkép,torony, mint a laposság ellentéte, torony, mint a hiányok pótlása. A középkori Buda képét negyven torony ékesítette. Ma kettő. A Vár északi oldalán állnak. A déli oldalon a Palota kupolája magasodik, nem torony, de erős jel. A kettő között meg semmi, csak laposság. Meg is szoktuk ezt a jó kis laposságot, a látvány értelmében is, meg a helyhez kötődő gondolatainkban is. Olyannyira,hogy már-már a laposság megkérdőjelezésé is törvénybe ütközőnek számít, a helyi építési törvénybe ütközőnek mindenképpen. De ez nem baj, ettől a laposság még laposság marad, a hiány pedig hiány.

A torony és a magasság a hely hagyományaihoz tartozik. A hajdani Szent Zsigmond templom tornya hatvan méter magas lehetett. Csak hatvan, mert viszonylag kicsi templom volt. (Az ulmi katedrális tornya több mint százhatvan.) Még a rommá vált Hadügyminisztérium Kallina Mór féle épülete is meghaladta a harminc méteres magasságot, - nem mintha követendő példa lenne. A jelenlegi építési szabályozás viszont nem teszi lehetővé sem a tornyot, sem a magasságot. A jelenlegi építési szabályozásalapos de óvatos. Ez sem baj. Azon azonban el lehet gondolkodni, hogy az országközepén, egy szimbolikus tartalmú helyen, valóban ugyanaz érvényes-e, mint ami mindenütt másutt. Hogy a fiktív szabályozás itt eleve görcsbe kötheti-e a konkrét építés lehetőségeit, vagy a lehetőségek tágasabbak, és ezek mérlegelése alakítja majdan a szabályzatot. Ez a terv, a magassági kérdésekben ellenkezik a szabályzattal. Ez a terv a megújhodás formáját, és a hely hiányainak pótlását a magasság, a felmagasodás fogalmaihoz köti.

Akárha a szabályzattal szemben. A régiből kinövő új, a hét torony, a romból nő ki, mint a hajdani fácskák. A rom anyagaiból építkezik, a romfalaiból - falaira épül, szerves továbbépülése a réginek. Hét torony egy csokorban, hét torony fogalmi, és formai kapcsolatban. Hét, mert az ősi magyar számrendszer a hetes volt, és ezen a helyen, az ország közepén, minden tartalom fokozottan magyar, valóságos és szimbolikus értelemben egyaránt. Az összetartozó rom és a tornyok a terv első építési javaslata. (Lehet akár az első építési ütem is, bár ez a javaslat nem tartja fontosnak az ütemezhetőséget.) Mint a klasszikus zenei formákban, -az első tétel dinamikus. A második javaslat egy új épületszárny a romhoz kapcsolódva. A zenei hasonlatot folytatva a második tétel lassabb és szelídebb. A harmadik javaslat ismét egy torony. A Szent Zsigmond templom tornyának feltételezett helye környékén egy hatvan méter magas torony,éppoly magas, mint a templomtorony lehetett. Ez a torony az ezer éves magyar államiság tornya, az ezer éves magyar államiság történetének építészeti formában való megjelenése. Büszkék lehetünk erre az ezer évre, mert nagyon kevés ország van Európában, melynek állami léte meghaladja a mienket. Ennek ellenére nincs méltó emléke. Ez a torony pótolhatná. A harmadik tétel ismét csak dinamikus.

No items found.

Az első elem a meglevőrom és a belőle kinövő hét torony. Az épület volt előcsarnokát a terv teljesen megnyitni javasolja, hogy a kapu, Budavár kapuja éjjel nappal nyitva álljon. E megnyitott előcsarnokból nyílna két oldalt a múzeum bejárata,valamint az információ és az internet kávézó térsora. (Ez utóbbi bejárat felől lehetne megközelíteni a pincében elhelyezett nyilvános WC-k lépcsőházát és liftjét is.) Az információ és az internet kávézó téri és funkcionális egység. A kávézó nagyméretű előtere a tulajdonképpeni információ, ahol az általános és a közérdekű információk bárki számára elérhetőek. Az egyedi-eseti informálódás helye viszont az internet kávézó, összekötve a kellemeset a hasznossal. A kávéházat persze a nem internetezők is használhatják. Lehetőség van arra is, hogy jó időben a kávézók kiköltözhessenek a belső udvarra. Ahogyan a belső udvar nyugati oldalán levő étterem vendégei is megtehetik ugyanezt. Az étterem ugyancsak a nyitott-fedett bejárati előtérből nyílik. Az udvarhoz is kapcsolódó fogyasztóterének, különtermének kiszolgálását tálalókonyha biztosítja,a főző konyha a pinceszinten van. A régi épület felső szintjét nagyrészt a múzeum tölti ki. Ez a múzeum speciális múzeum, a megszokottnál jóval nagyobb szerepet kap benne az építészeti tér fogalmi kifejező képessége. Speciális olyan értelemben is, hogy a kiállítás mondanivalója alapvetően kapcsolódik a hét torony jelentéstartalmához, egyedi és közös szimbolikájához. Magyarország közepén lévén, a jelentéstartalom és a szimbolika az országhoz, annak népéhez,történetéhez, kultúrájához kapcsolódik szorosan. Érdemes megszakítani ezen a helyen a száraz funkcionális ismertetést, ismertetve a hét torony lényegét.

A hét torony szükségessége elsősorban a hely magassági hiányait helyreállító felvetés. Lehet, hogy a Vár közepének lapossá-gát már egy torony, vagy felmagasodó épületelem is korrigálhatná, de lehet, hogy magányos jelenségként idegen elemmé válna. A formai igény nem merült ki csupán a magasság vágyában, a magasságnak valamiféle tömegességgel is együtt kell járnia ahhoz, hogy erőteljessé váljon. Erre több torony együttesen alkalmas. És ha már több, akkor hét, mert a hetes számnak sajátos magyar tartalma van, az ősi hetes számrendszerből eredően. A hét torony együttese szófizikai és absztrakt értelemben egyaránt nagyon fontos. A tornyok összetartoznak fizikailag, mert csak együttesen jelenhetnek tömegességet. De összetartoznak szellemileg is, mert szimbolikus tartalmuk együtt képez zárt ívet.

A hét torony fogalmi tartalma és formája a fizikai és szellemi kapcsolatok összefüggései miatt összekapcsolódik. A szellem határozza meg a fizikumot,vagyis ez esetben a fogalmi tartalom a formát. Minden torony jelképez valamit,-fogalmi tartalma van de ugyanakkor ez a tartalom konkrét formákban jelentkezik. Felsorolás szerűen a tartalmak és formák összefüggései:hagyományok-gyökerek (öregtorony), kitekintés-tájékozódás (kilátótorony), világkép-kozmogónia(világfa), idő és időtlenség (csonka torony-harangtorony), hit (templomtorony),helyünk a világban (kaputorony), kultúra és haladás (világítótorony). E fogalmi tartalmak összetartozása,egymással való kapcsolata a múzeumi útvonal végigjárása során válik egyértelművé.A fogalmi tartalmak csak belülről végigjárva tárulnak fel, belső utat kell végigjárni ennek érdekében. Kívülről. mint mindig-csak a formák látszanak. A két út ezért-a belső és a külső- külön van választva. A fogalmi tartalmak megismerését és az összefüggések felfedezését a belső, múzeumi út célozza. A formák világába pedig egy külső út vezet. Az új épület részeként megépülő hosszú, egykarú lépcső felvezet a régi épület tetejére, ahol a tornyok közelről körbejárhatóak. A hét torony, és a kiállítás ekképpen egymást magyarázza.

A második elem, az új épületrész kapcsolódik is, meg nem is a régihez. Fontosnak látszott, hogy az épület és rendeltetései sokfelől legyenek megközelíthetőek. Ezért a régi és új épület között egy kis köz nyílik,melyből a régi és az új ház funkcionális kínálata egyaránt elérhető. A köz ráadásul hagyományos budavári téri elem; a középkorban közök választottak el egymás melletti épületeket azért, hogy az esővíz akadálytalanul és egyszerűen elfolyhasson. Ma már csak egy ilyen maradt a Várban, a Balta köz. A tervezett köz a Szent György utca felől teszi megközelíthetővé az épületeket. Az ellenkező- keleti oldalon összeépül az új és a régi épület, mindazonáltal a földszintet nyitott kapualjként meghagyja,hogy a Színház utca felől is elérhető legyen a ház. E kapualjból nyílik az új épület keleti szárnya, az irodai épületrész. Célszerűnek látszott önálló épületrészben összefogni az épület adminisztratív rendeltetéseit, így ebbe a szárnyba kerültek -az első emeletre- a ház információs és kommunikációs irodái, a felettük lévő szintre pedig a Várgondnokság irodái. Az irodai szárny földszintjén pedig az agorához kapcsolódó szolgáltatások kaptak helyet.

Az agora,a terv felfogása szerint nyitott . fedett köztér, nappal és éjjel egyaránt használható. Téri eleme annak a térsornak, mely a Dísz téren indul és a Szent György térrel zárul. (Ez a térsor dinamikus és változatos. A rom épület átépített előcsarnokába érkezve nagy belmagasságú, fedett-nyitott térbe jutunk,mely tényleges nyitottsága ellenére zárt hatású. Tovább haladva a kaputornyon át

a belsőudvarra, élettel teli külső térbe jutunk. Innen tovább egy híd szerű épületrész alatt átkelve egy kis térre bukkanunk ki a régi és az új épület között melybe nyugat felől a kis köz érkezik.

Ennek a terecskének a folytatása az agora, a fedett . nyitott városi köztér, ahonnan már érezhető a Szent György tér impozáns mérete. A haladás dinamikáját az egymást követő téri elemek zártsága- nyitottsága, a térméretek pulzálóváltozása adja meg.) Az agora keleti oldalán egy sor szolgáltatás található, ésszerűen a turistaforgalomhoz alkalmazkodó szolgáltatások; információ, emléktárgyak,pénzváltó, trafik, újságos, effélék. Ez a kiszolgáló térsor alkalmas kisebb vendéglátóhelyek kialakítására is. Az agora nyugati oldalát árkádsoros loggia keretezi. Az új épületrész nyugati része voltaképpen a rendezvényteremés az azt kiszolgáló rendeltetések tereit tartalmazza. A rendezvényterem protokolláris használhatóságának előfeltétele az elegáns és nagyvonalú téri környezet. Az előcsarnok nagy belmagasságú tér, melyből félszintnyi lépcső vezet felfelé a galériára és ugyanennyi lefelé, a kiszolgáló helyiségekhez. A galéria a rendezvényterem tulajdonképpeni előtere, hosszanti formája, oldalsó megvilágítása miatt galéria hatású. Ebből érhető el a nagyterem, ennek végén lehet kialakítani (szükség szerint) a büfé terét. A rendezvényterem több félefunkció befogadására alkalmas, mégsem a funkcionalitása lényeges, hanem a térisége, hangulata. Méretei az aranymetszés szerint lettek meghatározva,emiatt a tér maga harmonikus és kiegyensúlyozott.

A harmadik elem az ezer éves államiság tornya. Torony és fa. Egy fa életkorát évgyűrűinek száma mutatja meg. A tornyok évgyűrűk helyett téglasorokból rakódnak össze. Tegyük fel, hogy egy téglasor egy évet jelképez.Ezer sort kell egymásra raknunk, hogy megjeleníthessük az első ezredfordulótól a második ezredfordulóig eltelt időt. A magyar államiság történetét. A fa metszetének tanulmányozásakor nemcsak az eltöltött éveket számolhatjuk meg. Az egymást követőévgyűrűk nem mind egyformák, szenükből, vastagságukból következtetni lehet a fa az évi sorsára. Egy ország, egy nép élete sem egyformán telik. Vannak fényes és vannak szürke korszakok és előfordulhat olyan kritikus időszak is, amikor derékba törik a fejlődés. A fa évenként egy-egy új, kifelé háncs, befelé fa szövet réteget képez a már elhalóban levő vagy már elhalt fatest körül. Így válik fokozatosan egyre vastagabbá a törzs. A vékony külső élő réteg alatt egyre szaporodó holt faanyaggal telt szövetek révén lesz a fa egyre erősebb.Aki a múltat végképp eltörölni igyekszik, azzal a mozdulattal megfojtja a jövőtis. A múlt elrugaszkodási pont a jövő felé és támasz a bizonytalanságban. A fa egyre magasabbra tör, hogy minél több fényhez jusson. A növekedés feltétele, hogy a víz a gyökerektől eljusson egészen a lombozatig. Vagyis az éltető víz a gyökerek által gyűjthető össze. Ezt az éltető erőt kell azután a növekedéssorán folyamatosan eljuttatni a fa minden ágának végéhez, vagyis a jelenbe.Megfordítva: ha éltető erőre van szükségünk, mindig vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez, ami egy emberi közösség esetében is a születést, vagyis a közösségként való meghatározódás aktusát jelenti.

Az architektúra a hely, a tartalom és az egyszerűségre irányuló vágy által lett meghatározott. Ezen a helyen, rettenetes hatású lehet a korszerűség hajhászása. A divat múlandó, egyre gyorsabban múlandó, rettenetes lenne divatjamúlt szörnyűségeket látni ezen a helyen, ahol hovatovább nyolcszáz esztendeje van Budavára. Ezért az időtlenség, a divatnélküliség járhatóbb útnak látszik. Buda várára és környezetére erősen jellemző építészeti értelemben a lényegiség. Háborúk sokasága marta le a felesleget a házakról, csupaszította őket lényegivé. Nincs fölösleg, nincs mellébeszélés, lényeg van. A lényeg pedig az egyszerűségben rejtezik. A fecsegő házak ebben a közegben nem tudnak megélni,ahogyan a divatosak sem. Az architektúra tehát egyszerű, és lényegre törő.

A rom faláról lekerül a vakolat, és minden gipsz és vakolatdísz. A hivalkodóeklektika fecsegése és avittsága szánalomra méltó ezen a helyen. Marad a sávosan épített szép téglafalazat, a lényeg. A lepucolt téglafalon mischungos dörzsölés készül, mely elsimítja a durva eltéréseket, de szabadon élteti a téglatextúrát. Az így elkészített felületre áttetsző, lazúros szürke festés kerül. Az ablakok tátongó lukak maradnak. Nincs osztás, a tok is alig látszik. Az üveg közönséges és egyszerű. A tető külső, nem járható része enyhe lejtésű félnyereg fedést kap, anyaga ugyanaz a téglafelület, mint a falakon.

A hét torony kőből van. A kő kemény anyaga átmetszi a rom téglafelületeit, a tornyok kő felületeibe levágnak a belső udvar tégla-architektúrájába. A kőfelületeken megjelenőnyílások tok nélküli üvegezések tömör üvegtéglából, vagy vastag síküvegből. A csonka torony harangállványa rozsdás idomvasból készül. A harang viszont míves és gyönyörű.Minden más a rajzokon látszik.

Az új épületrész keleti szárnya téglából épül, a külsőben is ez jelenik meg. Szimbolikus értelemű lehetne, ha a romépület részeinek bontásából származótéglák az új épületszárny homlokzatát építenék. A nyugati épületszárny kőből épül. A galéria Szent György utcai fala tömbkövekből készül a kantfúgaként beépülő tömbüvegek a bevilágítófelületek. A galériatér megvilágítását ez az összességében hatvan négyzetméternyi üvegfelület adja. Kívülről a fal marad, a belső térben meg hatalmas, csillagmintás függönnyé válik. A kőfal anyaga kemény homokkő, felülete fűrészelt, éppen hogy,de érdes.