A kereszt felső
ága égre mutat,
nagy örömhírt tudat:
„itt van a te utad”
a kereszt két karja a légbe szétszalad,
rajta sovány kezek tört vért virágzanak:
„vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad,
kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad”
a keresztnek alsó
ága földre mutat:
„vesződj: itt áss kutat,
lásd benne arcodat.”
(Weöres Sándor: Kereszt-árnykép)
A pályázati kiírás mottójában a kereszt által megjelölt négy irány nem négy választható utat jelöl ki, hanem ezek együttes, egymást kiegészítő szerepére utal. A kereszt Jézus szenvedésének és Isten szeretetének a jele.
A négyesszám több szempontból is a teljességhez kapcsolódik (négy évszak, négy égtáj,négy végtag), kiegyensúlyozottságot sugall.
Négy,egymástól elforduló részből áll össze a papírból hajtogatott szélforgó, az óvodások kedvenc játéka. A forgó mozgás finom dinamikát ad a formának.
Az óvodalogója négyes tagolásával utal a keresztre, finom elfordulásával a szélforgóra,de lehet egy ugrándozó gyerek is, vagy egy közösség jelképe, konkrétan akár a négy csoport is.
Az óvoda négy csoportos. Négy elemet többféleképpen lehet elhelyezni:
Lehet sorolni. Előnye, hogy egyenrangúak az elemek. Hátránya, hogy a két közbenső elem helyzete bizonytalan, szemben a páratlan számú sorozatokkal (pl. három elemnél egyértelműek a viszonyok, bal-középső-jobb). Látszólag azonosak az adottságok, de a szélsők kerülhetnek jobb vagy rosszabb helyzetbe a közbensőknél.
Lehet párosával rakni. Előnye a csoportpárok szorosabb összetartozása. Hátránya ugyanebből adódik, a két csoportpár elszakad egymástól, a távolabbi kapcsolat miatt szembenállás alakulhat ki közöttük.
Lehet önállóan elhelyezni. Előnye, hogy mind a négy elemnek saját világa van, saját mikroklíma hozható létre. Hátránya lehet az elkülönülés a többiektől.
Az utóbbi alaphelyzetet választottuk. A négy csoport külön elemként jelenik meg a kertben, mégis összetartoznak, mint a kereszt négy ága, egymás felé fordul az oromfaluk, a kapcsolatot a köztük lévő közös kert adja.
A védelemnek természetesen van egy elsődleges vonala is: az utcamenti szárny. Az utca és a vasút felől hosszú, emeletes épületsáv határolja el az óvodakertet, vizuális intimitást és zajvédelmet adva a belső világnak.
Az utcai szárny északi vége a gazdasági udvar és a konyha, déli vége a közösségi terem,középen a mindezt felügyelő óvónői blokk. Emeletén a szükséges kiszolgálófunkciók.
Fontosnak éreztük, hogy ne csak beessünk egy ajtón át a házba, hanem legyen fogadótér,ahová jó megérkezni. Ennek a legjobb helye a templomkert felőli sarok, ahol a legnagyobb és legszebb fa áll, és reggeli napsütés fogadja az érkezőgyerekeket.
A fa köré szerveződik a fogadóudvar, ahol fedett helyre lehet tenni a babakocsit, a biciklit, a motort, ahol jó várakozni, be lehet látni az óvodakertbe és a tornaterembe. Utóbbi meg is nyitható teljes szélességben, így összefüggő belső és külső közösségi tér alakítható ki.
A fogadótér közvetlenül kapcsolódik a templomkerthez, át tudunk sétálni a játszótérre az utca érintése nélkül.
A csoportszobák négy irányból állnak be az óvodaudvarba. A lényegében szabadonálló helyzettel a csoportszobák minden oldalról kapnak fényt.
Mind a négy csoportszobában mindig kicsit más a hangulat, mások a fények és az árnyékok,mindnek saját karaktere van, ami időben folyamatosan változik. Ugyanez igaz a teraszokra és a saját udvarokra is.
Az egymás felé forduló oromfalak nagy üvegfelületein lehetőség van a vizuális kacsolatteremtésre a csoportok között.
A csoportszobáknál a tároló felett alacsony galériaszintet alakítottunk ki, amit könnyű elérni, és a mindennapi használatban megnöveli a helyiség területét. A felvezető üldögélős lépcső lesz az ovisok kedvenc helye.
Félix Zsolt, Hőnich Richárd
Horváth Bettina, Sármán Dorka, Szohr Gábor, Tihanyi Dominika
meghívásos tervpályázat
Budakalász, Magyarország
meghívásos tervpályázat
Budakalász, Magyarország
A kereszt felső
ága égre mutat,
nagy örömhírt tudat:
„itt van a te utad”
a kereszt két karja a légbe szétszalad,
rajta sovány kezek tört vért virágzanak:
„vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad,
kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad”
a keresztnek alsó
ága földre mutat:
„vesződj: itt áss kutat,
lásd benne arcodat.”
(Weöres Sándor: Kereszt-árnykép)
A pályázati kiírás mottójában a kereszt által megjelölt négy irány nem négy választható utat jelöl ki, hanem ezek együttes, egymást kiegészítő szerepére utal. A kereszt Jézus szenvedésének és Isten szeretetének a jele.
A négyesszám több szempontból is a teljességhez kapcsolódik (négy évszak, négy égtáj,négy végtag), kiegyensúlyozottságot sugall.
Négy,egymástól elforduló részből áll össze a papírból hajtogatott szélforgó, az óvodások kedvenc játéka. A forgó mozgás finom dinamikát ad a formának.
Az óvodalogója négyes tagolásával utal a keresztre, finom elfordulásával a szélforgóra,de lehet egy ugrándozó gyerek is, vagy egy közösség jelképe, konkrétan akár a négy csoport is.
Az óvoda négy csoportos. Négy elemet többféleképpen lehet elhelyezni:
Lehet sorolni. Előnye, hogy egyenrangúak az elemek. Hátránya, hogy a két közbenső elem helyzete bizonytalan, szemben a páratlan számú sorozatokkal (pl. három elemnél egyértelműek a viszonyok, bal-középső-jobb). Látszólag azonosak az adottságok, de a szélsők kerülhetnek jobb vagy rosszabb helyzetbe a közbensőknél.
Lehet párosával rakni. Előnye a csoportpárok szorosabb összetartozása. Hátránya ugyanebből adódik, a két csoportpár elszakad egymástól, a távolabbi kapcsolat miatt szembenállás alakulhat ki közöttük.
Lehet önállóan elhelyezni. Előnye, hogy mind a négy elemnek saját világa van, saját mikroklíma hozható létre. Hátránya lehet az elkülönülés a többiektől.
Az utóbbi alaphelyzetet választottuk. A négy csoport külön elemként jelenik meg a kertben, mégis összetartoznak, mint a kereszt négy ága, egymás felé fordul az oromfaluk, a kapcsolatot a köztük lévő közös kert adja.
A védelemnek természetesen van egy elsődleges vonala is: az utcamenti szárny. Az utca és a vasút felől hosszú, emeletes épületsáv határolja el az óvodakertet, vizuális intimitást és zajvédelmet adva a belső világnak.
Az utcai szárny északi vége a gazdasági udvar és a konyha, déli vége a közösségi terem,középen a mindezt felügyelő óvónői blokk. Emeletén a szükséges kiszolgálófunkciók.
Fontosnak éreztük, hogy ne csak beessünk egy ajtón át a házba, hanem legyen fogadótér,ahová jó megérkezni. Ennek a legjobb helye a templomkert felőli sarok, ahol a legnagyobb és legszebb fa áll, és reggeli napsütés fogadja az érkezőgyerekeket.
A fa köré szerveződik a fogadóudvar, ahol fedett helyre lehet tenni a babakocsit, a biciklit, a motort, ahol jó várakozni, be lehet látni az óvodakertbe és a tornaterembe. Utóbbi meg is nyitható teljes szélességben, így összefüggő belső és külső közösségi tér alakítható ki.
A fogadótér közvetlenül kapcsolódik a templomkerthez, át tudunk sétálni a játszótérre az utca érintése nélkül.
A csoportszobák négy irányból állnak be az óvodaudvarba. A lényegében szabadonálló helyzettel a csoportszobák minden oldalról kapnak fényt.
Mind a négy csoportszobában mindig kicsit más a hangulat, mások a fények és az árnyékok,mindnek saját karaktere van, ami időben folyamatosan változik. Ugyanez igaz a teraszokra és a saját udvarokra is.
Az egymás felé forduló oromfalak nagy üvegfelületein lehetőség van a vizuális kacsolatteremtésre a csoportok között.
A csoportszobáknál a tároló felett alacsony galériaszintet alakítottunk ki, amit könnyű elérni, és a mindennapi használatban megnöveli a helyiség területét. A felvezető üldögélős lépcső lesz az ovisok kedvenc helye.
A délnyugati teleknyúlvány leválik a nagy kertről, de nem csak a geometria miatt, szeparálja a facsoport is. Izgalmasnak tartjuk ezt a helyzetet, itt egy különleges atmoszférát szeretnénk teremteni, egy speciális kertet kialakítani, ahová alkalomszerűen vinnék át a csoportokat, egyedi foglalkozásokra.
Ha sikerül megvenni a mellette lévő telekvéget a fehér raktárépülettel, akkor ennek bontása után ez a különleges kert tovább bővülhetne.
A kertrész végében helyeztük el a kerti tárolót és a kertész öltözőt.
A tornatermet közvetlenül a főbejárat mellett helyeztük el, így közösségi térként az óvoda zavarása nélkül használható.
Közösségi térként megnyitható a fogadóudvar és a templomkert felé, összenyitható az előtérrel és a nevelőtestületi térrel, így tetszés szerinti méretűvé tágítható.
A földszinti akadálymentes wc közel van, az emeleten pedig vendég vizesblokkot alakítottunk ki.
A gazdasági bejáratot a főbejárattól a lehető legtávolabb helyeztük el. Itt rejtett módon lehet az óvodát kiszolgálni (hulladékszállítás, konyha feltöltése, bútorszállítás stb.),egy furgon is beállhat a gazdasági udvarba.
Az emeleti gépészeti helyiség erre néz, így a hőszivattyú kültéri egység zaja nem zavarja az óvodát.
A konyha is a gazdasági udvarból közelíthető meg. A konyhaöltözőt az emeleten helyeztük el.
A fejépület központjában vannak az óvónők helyiségei, így mindent könnyen ellenőrizni tudnak (tornaterem,konyha, szülők fogadása, csoporttermek és udvar).
Az emeletre tettük fel a kiszolgáló helyiségeket (személyzeti öltözők, irattár, raktárak, mosoda),liftes elérés van.
A nevelőtestületi szoba többcélú helyiség. Közvetlenül a tornaterem mellett van, össze is nyitható vele közösségi funkció esetén. Szülői tárgyalóként is használható.
A logopédiára indokolatlannak éreztük a szabványban szereplő két nagy helyiséget, mivel ez jellemzően személyes,legfeljebb néhány fős foglalkozást jelent. Ezért két kisebb helyiséget alakítottunk ki, amelyek összenyithatók egy nagy helyiséggé.
Alapelvünk: amit lehet,építészeti eszközökkel oldunk meg (jó tájolás, természetes fény és szellőzés,külső és/vagy belső árnyékolás, jó hőszigetelés, hőtároló tömeg stb.), és így csak a szükséges technika legyen beépítve a házba.
A megújuló energia racionális formáit is használjuk. Napelemek a fejépület és a csoportegységek napos magastetőin (az óvoda elektromos igényét biztosítja az energiaszolgáltatóval együttműködve). Hőtermelés víz-levegő hőszivattyúval, kültéri egységét a helyiségből leválasztva helyezzük el a perforált homlokzat mögött. Hőleadás padlófűtéssel és födém hűtés-fűtéssel, így a legkevesebb a szálló por.
A nyílászárókon páraszabályozású résszellőzők, elszívás vizesblokkokban, így gépi helyett természetes átszellőzéssel működik az óvoda.
A telek önmagában kicsi egy négycsoportos óvodához. A szomszédos templomkert, és főleg a sarokra tervezett játszótér jól kiegészíti a közvetlen óvodakerti funkciókat, nélkülük megoldhatatlan lenne a feladat.
Ezzel együtt arra törekedtünk,hogy a lehető legtakarékosabban szervezzük meg az óvodát.
A melegítőkonyhát konyhatechnológus tervező segítségével optimalizáltuk a lehető legkisebbre.
A főhelyiségek (csoportszobák és tornaterem) kivételével a többi helyiség területét kb. 90%-os méretre csökkentettük, így még teljes értékűen használhatók, mégis sok területet nyertünk a kert számára.
A takarékos szervezéssel acélunk az volt, hogy levegős maradjon a beépítés, megfelelő méretű csoportkertek alakuljanak ki, és egy kisebb, de jól használható közös kertre is legyen hely, ahová a csoportkertek ki tudnak terjeszkedni. Ezen felül legyen lehetőség fogadóudvarra is, valamint a fontosabb fák megtartására.
Az egyetlen, ami egy szokásos beépítéshez képest plusz területet vesz igénybe, az a kerengő, ez azonban olyan hangulati, és főleg funkcionális előnyökkel jár, ami miatt nem érezzük pazarlásnak (beépítési mód, csoportudvarok alkalmi bővületei, rossz időben motorpálya stb.). A kerengő kezelhető temperált térként is.