A tervezett velodrom legfőbb céljai a következők: városi szinten megteremteni a zöldfelületi kapcsolatokat, harmonikusan kiegészíteni a Ferdinand Lederer által tervezett uszoda épületét és méltó találkozóhelyet teremteni a Sport utca mentén. Az épület szilárd talapzata minimális épített térfogattal, absztrakt módon egészíti ki a Planýrka dombját és szintbeli kapcsolatot teremt az értékes zöldfelületekkel. A légies tetőszerkezet nagyvonalú és elegáns gesztussal fogadja a park és velodrome látogatóit egyaránt.
A Planýrka dombja és növényzete 1938-ig, a Mendel Botanikus kert megnyitásáig maradandó emberi beavatkozás által érintetlen terület volt. A II. Világháború után a környéke intenzív lakó- és közintézményi (elsősorban oktatási) fejlesztések területévé vált, és a Planýrka a város sport- és szabadidős területeként lett meghatározva.
Az 1947-ben elkészült a Téli stadion (Zimní Stadion), majd 1953-ban adták át a Stadion együttesét is. Az 1966 megnyitott versenyuszoda, amely az utóbbi években épült 25 m-es fedett medencével bővült, magas építészeti értéket képviselő, közvetlen szomszédja a területnek.
Az ötvenes évektől kezdődően, egészen 2018-ig több városépítészeti koncepció, masterplan született a sportterület egységes fejlesztésére, az egyre szűkülő térbeli és funkcionális lehetőségei között.
Azonban az idők folyamán, a területből egyre nagyobb területeket haraptak ki, amivel egyre távolabbra került az egységes városépítészeti koncepció megvalósíthatóságának lehetősége. Az egyéni érdekek felülírták a város közösségi érdekeit, a Planýrka eredeti morfológiai, zöldterületi és építészeti értékei fokozatosan erodálódnak, és a terület ma tetszhalott állapotban van.
Pályázatunk megfogalmazott célja: a tervezett Velodrommal és környezetének alakításával elindítani egy olyan folyamatot, amely képes megvalósítani a területen korábban többször megálmodott, egységes sport- és szabadidő központ városépítészeti koncepcióját, amivel Planýrka felébreszthető alvó állapotából, és elfoglalhatja méltó helyét a város lakóinak mentális térképén.
A tervezett velodrome funkcionális elrendezésénél elsődleges szempont volt a kompakt kialakítás (minél kisebb épített lábnyom elérése) valamint a sportolói és látogatói forgalom logikus szétválasztása, térben és szintben egyaránt.
A pinceszinten található személy-és, teherautó parkoló az épület déli oldalán található rámpán keresztül elérhető. A pinceszint belmagassága az épület hossztengelye mentén változik. A déli oldalon a teherautó-parkoló nagy belmagasságú kialakítása (5,6 m) lehetővé teszi az északi oldalon kettő kisebb belmagasságú szint létrehozását. Itt egymás felett helyeztük el a személyautó parkolót és a sportolók öltöző szintjét. Az autóval érkező látogatók nagyvonalú lépcsőkön keresztül, kültérben érhetik el az épület előtti fásított teret. A földszinten kerültek elhelyezésre a természetes megvilágítást igénylő helyiségek. Itt találhatóak az épülethez tartozó irodák, szálláshelyek, orvosi helyiségek. A galériaszint teljes mértékben a látogatói élmény kiszolgálására szolgál. A lelátókon túl, látogatói vizesblokkok, ajándékbolt és a közvetítéshez szükséges technikai háttér található itt.
Az épület tervezésénél fontos szempont volt a különböző típusú személyforgalom logikus szétválasztása. A nagyvonalú, fásított tér nyugodt előtérként szolgál mindenki számára. Itt találkozik a sportolói forgalom a gyalogosan, kerékpárral, tömegközlekedéssel, vagy autóval érkező látogatói forgalommal. Innen a sportolók a földszinten található ívelt bejáraton keresztül érhetik el az öltözők szintjét, vagy a földszinten található orvosi szobákat.
A nézők elegáns lépcsők (vagy akadálymentes lift) segítségével közelíthetik meg a velodrome galéria szintjét.
Az épület koncepciója egy erős kettősségen alapszik. Élesen szétválik egymástól a domboldal részét képező tömör talapzat és a szerkesztésében és anyaghasználatában is légies tető.
A talapzat anyaghasználata, adalékkal és agyaggal kevert beton, amely a domboldal rétegzettségét jeleníti meg sávos kivitelezésének köszönhetően. Maghőszigetelt jellegének köszönhetően a külső és belső struktúra is látható és anyagszerű tud maradni.
A velodrom épületének legkarakteresebb eleme a talapzatra kerülő könnyed tető. Filigrán acélszerkezetének és ETFE borításának köszönhetően szépen egészíti ki a velodrome talapzatát. Az acélszerkezetre kerülő borítás anyaga ETFE (etilén-tetra-fluoro-etilén) membrán, amelynek köszönhetően az épület külső térelhatároló szerkezetének előállításához nagyságrendekkel kevesebb energia felhasználása szükséges mint hagyományos esetekben.
Pálfy Sándor, Fialovszky Tamás, Szántó Hunor, Pálfy Máté
Pécsi Máté, Wang Xiao
Velodrom
Atlétikai csarnok
nemzetközi meghívásos tervpályázat
Brno, Csehország
Velodrom
Atlétikai csarnok
nemzetközi meghívásos tervpályázat
Brno, Csehország
A tervezett velodrom legfőbb céljai a következők: városi szinten megteremteni a zöldfelületi kapcsolatokat, harmonikusan kiegészíteni a Ferdinand Lederer által tervezett uszoda épületét és méltó találkozóhelyet teremteni a Sport utca mentén. Az épület szilárd talapzata minimális épített térfogattal, absztrakt módon egészíti ki a Planýrka dombját és szintbeli kapcsolatot teremt az értékes zöldfelületekkel. A légies tetőszerkezet nagyvonalú és elegáns gesztussal fogadja a park és velodrome látogatóit egyaránt.
A Planýrka dombja és növényzete 1938-ig, a Mendel Botanikus kert megnyitásáig maradandó emberi beavatkozás által érintetlen terület volt. A II. Világháború után a környéke intenzív lakó- és közintézményi (elsősorban oktatási) fejlesztések területévé vált, és a Planýrka a város sport- és szabadidős területeként lett meghatározva.
Az 1947-ben elkészült a Téli stadion (Zimní Stadion), majd 1953-ban adták át a Stadion együttesét is. Az 1966 megnyitott versenyuszoda, amely az utóbbi években épült 25 m-es fedett medencével bővült, magas építészeti értéket képviselő, közvetlen szomszédja a területnek.
Az ötvenes évektől kezdődően, egészen 2018-ig több városépítészeti koncepció, masterplan született a sportterület egységes fejlesztésére, az egyre szűkülő térbeli és funkcionális lehetőségei között.
Azonban az idők folyamán, a területből egyre nagyobb területeket haraptak ki, amivel egyre távolabbra került az egységes városépítészeti koncepció megvalósíthatóságának lehetősége. Az egyéni érdekek felülírták a város közösségi érdekeit, a Planýrka eredeti morfológiai, zöldterületi és építészeti értékei fokozatosan erodálódnak, és a terület ma tetszhalott állapotban van.
Pályázatunk megfogalmazott célja: a tervezett Velodrommal és környezetének alakításával elindítani egy olyan folyamatot, amely képes megvalósítani a területen korábban többször megálmodott, egységes sport- és szabadidő központ városépítészeti koncepcióját, amivel Planýrka felébreszthető alvó állapotából, és elfoglalhatja méltó helyét a város lakóinak mentális térképén.
A tervezett velodrome funkcionális elrendezésénél elsődleges szempont volt a kompakt kialakítás (minél kisebb épített lábnyom elérése) valamint a sportolói és látogatói forgalom logikus szétválasztása, térben és szintben egyaránt.
A pinceszinten található személy-és, teherautó parkoló az épület déli oldalán található rámpán keresztül elérhető. A pinceszint belmagassága az épület hossztengelye mentén változik. A déli oldalon a teherautó-parkoló nagy belmagasságú kialakítása (5,6 m) lehetővé teszi az északi oldalon kettő kisebb belmagasságú szint létrehozását. Itt egymás felett helyeztük el a személyautó parkolót és a sportolók öltöző szintjét. Az autóval érkező látogatók nagyvonalú lépcsőkön keresztül, kültérben érhetik el az épület előtti fásított teret. A földszinten kerültek elhelyezésre a természetes megvilágítást igénylő helyiségek. Itt találhatóak az épülethez tartozó irodák, szálláshelyek, orvosi helyiségek. A galériaszint teljes mértékben a látogatói élmény kiszolgálására szolgál. A lelátókon túl, látogatói vizesblokkok, ajándékbolt és a közvetítéshez szükséges technikai háttér található itt.
Az épület tervezésénél fontos szempont volt a különböző típusú személyforgalom logikus szétválasztása. A nagyvonalú, fásított tér nyugodt előtérként szolgál mindenki számára. Itt találkozik a sportolói forgalom a gyalogosan, kerékpárral, tömegközlekedéssel, vagy autóval érkező látogatói forgalommal. Innen a sportolók a földszinten található ívelt bejáraton keresztül érhetik el az öltözők szintjét, vagy a földszinten található orvosi szobákat.
A nézők elegáns lépcsők (vagy akadálymentes lift) segítségével közelíthetik meg a velodrome galéria szintjét.
Az épület koncepciója egy erős kettősségen alapszik. Élesen szétválik egymástól a domboldal részét képező tömör talapzat és a szerkesztésében és anyaghasználatában is légies tető.
A talapzat anyaghasználata, adalékkal és agyaggal kevert beton, amely a domboldal rétegzettségét jeleníti meg sávos kivitelezésének köszönhetően. Maghőszigetelt jellegének köszönhetően a külső és belső struktúra is látható és anyagszerű tud maradni.
A velodrom épületének legkarakteresebb eleme a talapzatra kerülő könnyed tető. Filigrán acélszerkezetének és ETFE borításának köszönhetően szépen egészíti ki a velodrome talapzatát. Az acélszerkezetre kerülő borítás anyaga ETFE (etilén-tetra-fluoro-etilén) membrán, amelynek köszönhetően az épület külső térelhatároló szerkezetének előállításához nagyságrendekkel kevesebb energia felhasználása szükséges mint hagyományos esetekben.
Az épület szerkezete a cölöpökön támaszkodó megerősített lemezalapról indul. Az épület terepszint alatti részei monolit vasbeton szerkezetekből készülnek. A perem mentén található előregyártott vasbeton oszlopokra kerül az elemekből összeépíthető, nagyfesztávolságú acél térlefedés. A kétirányú térrács szerkezet lefedés könnyen és költséghatékonyan megépíthető.
A javasolt kialakítás könnyedséget biztosít a szerkezetnek, a belső teret fénnyel elárasztó membránhéjazattal együtt radikálisan csökkenti az épület „vizuális tömegét". A tervezett szerkezet a modern kerékpárok technikai minőségére kíván reflektálni. A tetőszerkezetre függesztett szerelőjárda-rendszer biztosítja a könnyű hozzáférést a világításhoz, a hangosító berendezésekhez, az installációs szerelőpontokhoz és a tető alatti felülethez.
A tervezési terület Brno városszövetén belüli elhelyezkedésének és méretének köszönhetően nagy szabadtérépítészeti értéket képvisel. A tervezési helyszín jelenleg alulkezelt és alulhasznosított, de zöldfelületi fejlesztési potenciálja jelentős. A beruházás lehetőséget nyújt olyan, városi jelentőségű zöldfelület-megújításra, amely az új épület fejlesztése mellett a városlakók színvonalas és élhető szabad tereinek megteremtését is szolgálja.
A tervezett szabadtér több, eltérő tájépítészeti karakterű és funkciójú részre bontható. A nagy kiterjedésű, ökologikusan, vízáteresztő gyephézagos burkolattal és raszteres fásítással kialakított fogadótér mind funkciójában, mint látványában nívós felvezetést biztosít a Velodromnak.
A terv a Velodrom északi oldalán húzódó gyalogos sétányt a Planýrka park főbejáratává teszi, így az új épület - elsődleges funkciója mellett - a park kapujává is válik. A bejárati szituációra ráerősít a nyugati oldali városrész új gyalogátkelővel való bekötése is. Az épület két oldalán felfutó, nagyvonalú lépcsősorok kiemelik a Velodrom lebegő struktúráját. A tervezett épület és a Lužánky uszoda között létrejövő, főként burkolt szabadtéren új funkcióként közösségi városi sportpark kerül elhelyezésre, kerékpárosok, gördeszkások, görkorcsolyások és rolleresek részére.
Ugyan tervezési területen kívül található, de a fejlesztéshez kapcsolódóan a Planýrka park megújítása is aktuálissá válik. A cél a természetes karakter megtartása és a parkerdő jellegű zöldfelület-fejlesztés, a meglévő nagy zöldfelület arány megtartása mellett. Lényeges a parki struktúra és útrendszer átláthatóbbá tétele, valamint orientációs pontok meghatározása.
A zöldfelületek fontos általános jellemzője a jól megválasztott tágtűrésű, biodiverz növényállomány, a többszintes vegetáció, a nagyarányú fásítás és nagy lombtömeg-borítottság. Cél a sok őshonos faj alkalmazása és a tervezési helyszín klímájához jól adaptálódott, természetszerű, vegyes évelő-és díszfű kiültetések használata.
A terv figyelmet fordít az ökologikus csapadékvíz-elvezetésre, a burkolt felületekre hulló esővíz vagy a helyszínen elszivárog, vagy a zöldfelületek irányába kerül elvezetésre, ahol a növényzet öntözésére szolgál és elszikkad. Ezen felül a területen olyan vízgazdálkodási elemek jelenhetnek meg, amelyek hozzájárulnak a lehulló csapadékvíz helyben való felhasználásához. Ennek egyik eleme lehet a jelentős befogadóképességgel bíró víztározó és szikkasztó rendszer.