Impresszum

Belgrád - Iparművészeti Kar új épülete

A Száva partján található telek közvetlen környezetében számos fejlesztés valósul meg a közeljövőben. A Városi Galéria tervezett fejlesztésével, valamint az egykori Vámház épületének újjáépítésével a telek közvetlen szomszédai teljesen átalakulnak. A változékony városi szövet adta bizonytalan helyzet, egy környezetével interakcióba lépő és aktívan kommunikáló építészeti választ alapozott meg.

Koncepcionális döntések

Célunk volt egy egyértelmű és funkcionálisan tiszta rendszer kialakítása, amely képes reagálni a kiíró által megfogalmazott művészeti oktatás gyorsan változó igényeire. A moduláris alaprajzi struktúrát négy részre bontottuk, az egyes egységeket a telek geometriához igazítva, egymástól széthúzva rendeztük el. Ennek eredményeként a tömbök között 4 irányú vizuális kapcsolattal rendelkező légüres tér alakult ki: közlekedő és közösségi tér, amely különböző szinteken csatlakozik a telket körülvevő heterogén térfalakhoz. A 4 funkcionális tömb szigorú és moduláris rendszerét egy otthonos és vibráló közösségi tér egészíti ki. A Száva irányába az épület tartja a Karađorđeva utca mentén kialakult szigorú térfal vonalát, a rendszer a telekbelső felé haladva lazul fel. Az egyszerű tömegek komponálásának és egymáshoz viszonyított helyzetének köszönhetően minőségi külterek alakultak ki: fogadó tér, anyagmozgatáshoz szükséges rakodó öböl, műhelyudvar és támfalon vezető sétány bővületeként kialakuló tetőterasz.

Az elsődleges építészeti megjelenés szoros leképezése a belső és külső téri elrendezést is meghatározó építészeti koncepciónak. A monolitikus egységek egymáshoz viszonyított helyzete reprezentálja a kőbányákban kitermelt hatalmas tömbök hasítása utáni pillanatot. A köztes terek barlangként működve hoznak létre otthonos tereket, izgalmas megnyitásokkal a kültér irányába. A tömbökön belül, az alkotás tereiben az opálüveg homlokzatburkolatnak köszönhetően diffúz fénnyel teli terek alakulnak ki, finomítva a vizuális kapcsolatot az épület környezetével, segítve a koncentrációt és az alkotás folyamatát. A műhelyek sallangmentes belső terei nagyfokú flexibilitást tesznek lehetővé, amelyet támogat a tömböket kívül és belül borító moduláris homlokzati, illetve válaszfal rendszer. Ellentétpárként szemben áll egymással a közösségi terek gazdag és dinamikus téri világa és a tömbökben lévő nyugodt alkotótér. Az épület elsődleges megközelítésének szánt tetőszint szándékosan nem dominálja környezetét, a sétány bövületeként kert formájában várja a hallgatókat és látogatókat.

Környezeti kapcsolatok

A tördelt tömegalakítás eredményeként az egyes tömbök között, különböző minőségű külterek alakulnak ki, differenciálva a teher és személyforgalomat. Az elsődleges gyalogos és kerékpáros kapcsolat a rakparti Karađorđeva utca szintjén található. A telek sarkán a tömeg visszalépésével kialakuló kisebb városi tér egyaránt fogadja a déli lépcső és lift forgalmát, valamint bejáratot képez az egyetem épületét a Városi Galériával összekötő történelmi barlangrendszer számára. Az autó és teherforgalom az egykori Vámház és az egyetemi épület között létesített szervízúton valósul meg, egyszerre kiszolgálva mindkét épület igényét. A tanárok részére fenntartott parkolók a -1 szinten találhatóak. A főbejáratnál található biciklitárolókon túl a parkoló szinten, fedett és védett helyen további biciklitárolók kerültek elhelyezésre. A teherforgalom számára az északi oldalon kialakított rakodó öböl közvetlenül elérhető a földszintről, ahonnan az emelőplató segítségével lehetővé válik az anyagmozgatás a pince és vezérszint között. Az épület főbejárata a támfal felső szintjén vezető sétány bővületeként kialakított tetőszint. A különálló tömbök magasságukkal alkalmazkodnak a támfal szintjéhez, így erősítve a kapcsolatot a Városi Galéria és az egyetem épülete között. Az egyetlen tetőszinten megjelenő tömeg kávézót és kiállítóteret tartalmazó pavilonépületként fogadja a hallgatókat és látogatókat egyaránt.

Építész

Kenéz Gergely, Szántó Hunor, Varga Katalin, Mattia Mattiuzzi, Matteo Fontana

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész
Funkció
Pályázat

nyílt tervpályázat - megvétel

Év
2022
Helyszín

Belgrád, Szerbia

Belgrád
,
RS
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció
Pályázat

nyílt tervpályázat - megvétel

Év
2022
Helyszín

Belgrád, Szerbia

Belgrád
,
RS
Megrendelő
Fotó
Díjak
Publikációk
#
502
#
502

Belgrád - Iparművészeti Kar új épülete

Summa

A Száva partján található telek közvetlen környezetében számos fejlesztés valósul meg a közeljövőben. A Városi Galéria tervezett fejlesztésével, valamint az egykori Vámház épületének újjáépítésével a telek közvetlen szomszédai teljesen átalakulnak. A változékony városi szövet adta bizonytalan helyzet, egy környezetével interakcióba lépő és aktívan kommunikáló építészeti választ alapozott meg.

Koncepcionális döntések

Célunk volt egy egyértelmű és funkcionálisan tiszta rendszer kialakítása, amely képes reagálni a kiíró által megfogalmazott művészeti oktatás gyorsan változó igényeire. A moduláris alaprajzi struktúrát négy részre bontottuk, az egyes egységeket a telek geometriához igazítva, egymástól széthúzva rendeztük el. Ennek eredményeként a tömbök között 4 irányú vizuális kapcsolattal rendelkező légüres tér alakult ki: közlekedő és közösségi tér, amely különböző szinteken csatlakozik a telket körülvevő heterogén térfalakhoz. A 4 funkcionális tömb szigorú és moduláris rendszerét egy otthonos és vibráló közösségi tér egészíti ki. A Száva irányába az épület tartja a Karađorđeva utca mentén kialakult szigorú térfal vonalát, a rendszer a telekbelső felé haladva lazul fel. Az egyszerű tömegek komponálásának és egymáshoz viszonyított helyzetének köszönhetően minőségi külterek alakultak ki: fogadó tér, anyagmozgatáshoz szükséges rakodó öböl, műhelyudvar és támfalon vezető sétány bővületeként kialakuló tetőterasz.

Az elsődleges építészeti megjelenés szoros leképezése a belső és külső téri elrendezést is meghatározó építészeti koncepciónak. A monolitikus egységek egymáshoz viszonyított helyzete reprezentálja a kőbányákban kitermelt hatalmas tömbök hasítása utáni pillanatot. A köztes terek barlangként működve hoznak létre otthonos tereket, izgalmas megnyitásokkal a kültér irányába. A tömbökön belül, az alkotás tereiben az opálüveg homlokzatburkolatnak köszönhetően diffúz fénnyel teli terek alakulnak ki, finomítva a vizuális kapcsolatot az épület környezetével, segítve a koncentrációt és az alkotás folyamatát. A műhelyek sallangmentes belső terei nagyfokú flexibilitást tesznek lehetővé, amelyet támogat a tömböket kívül és belül borító moduláris homlokzati, illetve válaszfal rendszer. Ellentétpárként szemben áll egymással a közösségi terek gazdag és dinamikus téri világa és a tömbökben lévő nyugodt alkotótér. Az épület elsődleges megközelítésének szánt tetőszint szándékosan nem dominálja környezetét, a sétány bövületeként kert formájában várja a hallgatókat és látogatókat.

Környezeti kapcsolatok

A tördelt tömegalakítás eredményeként az egyes tömbök között, különböző minőségű külterek alakulnak ki, differenciálva a teher és személyforgalomat. Az elsődleges gyalogos és kerékpáros kapcsolat a rakparti Karađorđeva utca szintjén található. A telek sarkán a tömeg visszalépésével kialakuló kisebb városi tér egyaránt fogadja a déli lépcső és lift forgalmát, valamint bejáratot képez az egyetem épületét a Városi Galériával összekötő történelmi barlangrendszer számára. Az autó és teherforgalom az egykori Vámház és az egyetemi épület között létesített szervízúton valósul meg, egyszerre kiszolgálva mindkét épület igényét. A tanárok részére fenntartott parkolók a -1 szinten találhatóak. A főbejáratnál található biciklitárolókon túl a parkoló szinten, fedett és védett helyen további biciklitárolók kerültek elhelyezésre. A teherforgalom számára az északi oldalon kialakított rakodó öböl közvetlenül elérhető a földszintről, ahonnan az emelőplató segítségével lehetővé válik az anyagmozgatás a pince és vezérszint között. Az épület főbejárata a támfal felső szintjén vezető sétány bővületeként kialakított tetőszint. A különálló tömbök magasságukkal alkalmazkodnak a támfal szintjéhez, így erősítve a kapcsolatot a Városi Galéria és az egyetem épülete között. Az egyetlen tetőszinten megjelenő tömeg kávézót és kiállítóteret tartalmazó pavilonépületként fogadja a hallgatókat és látogatókat egyaránt.

No items found.
Funkcionális elrendezés

A funkcionális kapcsolatok kialakításnál egyszerűségre és tisztán olvasható rendszer kialakítására törekedtünk. A termek és műhelyek tömbjei által közrezárt közlekedő, nyúlványainak köszönhetően kiszolgál minden épületrészt. A függőleges közlekedő központi elhelyezéséből fakadóan hatékonyan képes ellátni a személy és teherforgalmat egyaránt. Az egyes tanszékek különböző szinteken helyezkednek el. Pinceszinten és földszinten a Szobrász Tanszék, az első emeleten a Festő Tanszék, a második emeleten pedig a Grafika Tanszék található. A szintenkénti belmagasságok az egyes tanszékek igényeihez igazodnak. Az alaprajzi rendszer traktusmélységéből adódóan az egyes műtermek és a közösségi térré bővülő közlekedő között egy kiszolgáló sáv biztosítja az átvezetést. A földszint és a nagy belmagassággal rendelkező pince közé egy félszinti gépészeti és parkolószint került. A szobrászati műhelyeket tartalmazó pinceszint egy támfalakkal határolt belső udvarral bővül. A tetőszinten egy kávézót, multifunkciós termet és kiállító teret tartalmazó épülettömeg került. Az épület feltárása és megközelítése kettős. Az egyetem épülete a földszintjén egy városi előtér míg a tetőszinten kert fogadja a hallgatókat. Az épületet délről, a fenti sétányt és rakparti sávot összekötő, újonnan megvalósuló lépcső és ferde lift határolja. Lehetőség nyílik a lépcső egyik köztes pihenőről az 1. emeletre történő érkezésre is, tovább gazdagítva a térbeli kapcsolatokat.

Anyaghasználat

Az építés logikája követi az egyszerűségre és moduláris rendszerre épülő koncepciót. A műhelyeket magukba foglaló tömbök, előregyártott beton pillérből és körüreges födémpallóból készülő rendszere gyors és hatékony kivitelezést tesz lehetővé. A blokkokat kül- és beltérben egyaránt körbeölelő függönyfal meghatározza a tömbökön belüli válaszfalak rendszerét is. A raszterben egyaránt elhelyezhetőek a külvilág felé homogenitást eredményező opálüveg panelek, nyílászárók, gépészeti átvezetések.  A közösségi terekben alkalmazott CLT panelek követik az előregyártott építési logikát ugyanakkor a természetes anyaghasználat miatt ellenpontot is jelentenek a műhelyek letisztult anyaghasználatával szemben. A tömbök között kialakuló közösségi tér, a műhelyek világával ellentétben, közvetlen vizuális kapcsolatban áll környezetével. Az épület tetején közösségi kert található, ahol egymást váltják a burkolt és a tömbök tetején található zöldfelületek.