Impresszum

Bárány uszoda tervpályázat

A Bárány-uszoda Eger kivételes adottságú, forrásvíz táplálta nyitott fürdője, amely a Fürdőkörnyék szívében található. A zöldövezetbe ágyazott, 1925-ben átadott létesítményműszaki állapota annyira leromlott, hogy az eredeti öltözőépületet 2011 elején le kellett bontani. A megmaradt Valent-ház és a lelátó felújíthatósága a szakvélemények szerint kérdéses, a medence mérete nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak,az együttes nincs műemléki védettség alatt.

A város korábbi elképzeléseket átértékelve az uszoda önálló fejlesztése mellett döntött.A tervezési program szerint a felújítás és átépítés részeként meg kell teremteni az összeköttetést a Bitskey-uszodával, a két létesítmény a jövőben egymást kiegészítve,szimbiózisban fog működni.  A rendelkezésreálló tervezési terület jóval nagyobb, mint a jelenlegi telek, amely elsősorban déli és nyugati irányban bővül, illetve bővíthető.

A Bárány-uszoda egyedi és különleges hangulatú, a forrásra települt töltő-ürítős medence valódi unikum. A múltszázad 20-as éveiben korszerűnek számított, de megvalósítása csak kompromisszumokkal volt lehetséges a szűkös és tájolási szempontból kedvezőtlen telekadottságok miatt. Ennek eredményeként a medence nem volt alkalmas országos, vagy nemzetközi versenyek rendezésére, elsősorban tömegsport és vízilabda bázisként működött. Rejtett érték maradt, amit csak a helyiek és vendégsportolók ismertek. Belül intenzív sportélet folyt, de csak a zajok szűrődtek ki, kifelé zárt világ volt, amelyik őrizte a titkait.

A pályázati kiírás szerint meg kellett őrizni (vagy újra megteremteni) az eredeti hangulatot, a megnövelt méretű medence elmozdítása pedig olyan mértékben megengedett, hogy „a forrásra települt kialakítás megőrzésre kerüljön”.

A felújítás / átépítés során az uszodakorszerű öltözőket kapna és kiegészülne jó néhány most még hiányzó funkcióval(irodák, fitnesz, kiállítótér, stb.), a hasznos alapterület minimummegduplázódásával. A megmaradt épületek rossz állapotban vannak, megmentésük,illetve megfeleltetésük a mai előírásoknak csak költséges módon lehetséges. A megnövelt telekméret, a tervezett forgalomtechnikai beruházások és a tágabb terület felölelő turisztikai koncepció (Eger – fürdőváros) olyan új lehetőségeket és távlatokat teremt, amelyek visszahatnak a szűkebben vett tervezési feladatra is.

Építész

Hőnich Richárd, Nagy Iván, Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Fenes Tamás

Belsőépítész
Látványtervező

Gerse Dániel

Tájépítész
Funkció

Sportuszoda

Pályázat

hazai nyílt tervpályázat

Év
2011
Helyszín

Eger

Eger
,
HU
Megrendelő

Eger Város Önkormányzata

Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Sportuszoda

Pályázat

hazai nyílt tervpályázat

Év
2011
Helyszín

Eger

Eger
,
HU
Megrendelő

Eger Város Önkormányzata

Fotó
Díjak
Publikációk
#
281
#
281

Bárány uszoda tervpályázat

Summa

A Bárány-uszoda Eger kivételes adottságú, forrásvíz táplálta nyitott fürdője, amely a Fürdőkörnyék szívében található. A zöldövezetbe ágyazott, 1925-ben átadott létesítményműszaki állapota annyira leromlott, hogy az eredeti öltözőépületet 2011 elején le kellett bontani. A megmaradt Valent-ház és a lelátó felújíthatósága a szakvélemények szerint kérdéses, a medence mérete nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak,az együttes nincs műemléki védettség alatt.

A város korábbi elképzeléseket átértékelve az uszoda önálló fejlesztése mellett döntött.A tervezési program szerint a felújítás és átépítés részeként meg kell teremteni az összeköttetést a Bitskey-uszodával, a két létesítmény a jövőben egymást kiegészítve,szimbiózisban fog működni.  A rendelkezésreálló tervezési terület jóval nagyobb, mint a jelenlegi telek, amely elsősorban déli és nyugati irányban bővül, illetve bővíthető.

A Bárány-uszoda egyedi és különleges hangulatú, a forrásra települt töltő-ürítős medence valódi unikum. A múltszázad 20-as éveiben korszerűnek számított, de megvalósítása csak kompromisszumokkal volt lehetséges a szűkös és tájolási szempontból kedvezőtlen telekadottságok miatt. Ennek eredményeként a medence nem volt alkalmas országos, vagy nemzetközi versenyek rendezésére, elsősorban tömegsport és vízilabda bázisként működött. Rejtett érték maradt, amit csak a helyiek és vendégsportolók ismertek. Belül intenzív sportélet folyt, de csak a zajok szűrődtek ki, kifelé zárt világ volt, amelyik őrizte a titkait.

A pályázati kiírás szerint meg kellett őrizni (vagy újra megteremteni) az eredeti hangulatot, a megnövelt méretű medence elmozdítása pedig olyan mértékben megengedett, hogy „a forrásra települt kialakítás megőrzésre kerüljön”.

A felújítás / átépítés során az uszodakorszerű öltözőket kapna és kiegészülne jó néhány most még hiányzó funkcióval(irodák, fitnesz, kiállítótér, stb.), a hasznos alapterület minimummegduplázódásával. A megmaradt épületek rossz állapotban vannak, megmentésük,illetve megfeleltetésük a mai előírásoknak csak költséges módon lehetséges. A megnövelt telekméret, a tervezett forgalomtechnikai beruházások és a tágabb terület felölelő turisztikai koncepció (Eger – fürdőváros) olyan új lehetőségeket és távlatokat teremt, amelyek visszahatnak a szűkebben vett tervezési feladatra is.

No items found.

A „Bárány” a Bitskey-uszodával együtt fogja biztosítani az úszó- és vízilabdasport igényeit. A nagyobb jelentőségű versenyekés mérkőzések értelemszerűen a fedett uszodában kerülnek majd megrendezésre, de nem mindegy, hogy milyen a viszony. Nemszükségszerű, hogy az átépített régebbi rész csak kiegészítésként működjön. A különleges adottságok, hangulat és történetiség sokkal inkább arra predesztinálják a Bárány-uszodát, hogy azonos jelentőségű legyen a fedettel.

A fentiek arra sarkaltak bennünket, hogy több alternatívát is megvizsgáljuk,különös tekintettel a medence, mint központi elem elhelyezésére. Hivatalos versenyekre is alkalmas uszodák esetében az észak-déli tengelyű elhelyezés az ideális, amitől az előírások szerint csak kisebb mértékben lehet eltérni.

A medence elhelyezésére a megnövekedett telek két lehetőséget is kínál; megtartható a jelenlegi kelet-nyugati tájolás, illetve kialakítható a szabványos észak-déli is.Tervünkben az előnyök és hátrányok kielemzése és értékelése után az utóbbi mellett döntöttünk, bár egyértelmű, hogy ez a nehezebb út.

A mostani kialakítás fontos műszaki(például forrásra telepítés) és hangulati (falakkal körülvett, zárt világ,szabadtéri medence, pozitív értelemben vett nyersesség, titokzatosság, rejtett bejárat, stb.) jellemzői egy teljes körű átépítéssel is megtarthatók, méghozzá kompromisszumok és kényszer megoldások nélkül. A lelátó – medence - öltözőépület hármasát teljes egészében a régi mintájára fogalmaztuk újra, nemcsak az alaprajzra, hanem a keresztmetszetre és az anyaghasználatra is figyelve. A medencét két oldalról építmények, két oldalról fal zárja körül, a történeti miliőnek,eredeti karakternek megfelelően.

Ez utóbbi tekintettel arra, hogy jelentősen megnőtt a hossza, nem egy egyszerű kerítésfal, hanem sokkal több annál.Átlyuggatott „szalag”, amely kommunikál a környezetével; elválaszt, de ezt nem hermetikusan teszi, körülzár, de átengedi a fényt és helyenként bepillantást enged a titokzatos belső világba, amelynek eddig csak a zaja szűrődött ki.

Az új főbejárat diszkréten a Klapka utca déli végén létrejövő köztérről nyílik. Ez a visszahúzódás tudatos, az eredeti sem volt feltűnő helyen és helyzetben. Javaslatunk szerint a „Bárány”kultikus voltát kiemelő, bemutató kiállítás már a szabadtéren elkezdődik. A belépés után a kiírásban részletezett, nagyobb belmagasságú reprezentatív térbe érkezünk, amely a tervünkben nem válik el a kiállítási tértől, hanem azzal egységet alkot. A rendezvénytér közvetlenül innen nyílik és egy mobil válaszfal segítségével a kettő nagyobb ünnepi alkalmakkor össze is nyitható.

Az összes többi funkciót egyetlen, a már lebontott régi öltözőépületet megidéző hosszanti tömegbe foglaltuk bele. Az előcsarnokból ennek az északi része nyílik; ez az épület „közlekedési”csomópontja, ide érkezik a híd is, és innen érhető el az összes többi funkció. A földszinten találhatók az öltözők, a sportrehabilitációs blokk, valamint az irodák a video teremmel kiegészítve. Az emeleten helyeztük el a nagyobb belmagasságigényű helyiségeket (torna, fitnesz), amelyeket szurkolásra és napozásra is alkalmas teraszok és egy minimális méretű büfé egészít ki. A termeket a szükséges kiszolgáló szertárak választják el egymástól. Kihasználva ezek alacsonyabb belmagasságát a légtechnika a tetőhöz képest süllyesztve került kialakításra.

A fedett/ nyitott fix lelátó mind a két szintről közvetlenül elérhető, nagyobb nézőszám esetén egy plusz kapu is üzemeltethető az északi oldalon nyitott köz felé. A lelátó alatt nemcsak a medencetérhez kapcsolódó raktár és szertár, hanem egy közönségforgalmi vizesblokk is működik a meccsek, versenyek idején. A pinceszint minimális méretű, itt található a vízgépészet, a fűtést biztosító hőszivattyú és a kötéltároló.