Impresszum

Szentháromság téri zöldfelület fejlesztése

A történeti előzmények feltárása során világossá vált, hogy a Szentháromság park területe korábban sokáig beépített volt. Bár az épületek a területről eltűntek, építésre szánt területi jellegét a mai napig őrzi. Városépítészeti szempontból a Tárnok utca térfalai folytatásért, egyfajta lezárásért kiáltanak, melynek kezelésére még a közelmúltban is születtek koncepciószintű elképzelések

Az elmúlt évek ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a terület jelenlegi formájában is értékes eleme a Budai Várnegyednek, hiszen a sűrű beépítettségű Várban jelenleg ez az egyetlen nagyobb kiterjedésű zöldfelület, közpark. A Várnegyed leginkább frekventált területrésze a Mátyás-templom és a Halászbástya környezete. Évente több százezer turista látogatja meg ezeket az építészeti és kulturális nevezetességeket, óriási embertömeget és ezáltal terhelést generálva azok környezetében. A Szentháromság tér környezetének 2015-ben befejezett felújítása során a terület gyalogos és gépjárművel járható burkolt felületei rendeződtek, minőségi teret és méltó környezetet biztosítva a műemléki épületek számára.

A területhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztés azonban sajnálatos módon elmaradt.

Az utóbbi években egyre többször előforduló időjárási szélsőségek révén a nyári hőhullámok, forró és csapadékmentes napok és hetek egyre gyakoribbá váltak. Ezt sajnos ugyanúgy érzi az otthonában kertészkedő ember, a munkahelyén éppen a feladatát ellátni próbáló irodista, vagy a Budai Várnegyedbe ellátogató belföldről, vagy külföldről érkező turista. Úgy gondoljuk, hogy kifejezetten a megváltozott – és sajnos vélhetően csak egyre erősödő – időjárási tendenciák miatt is tekinthető a Szentháromság park a Budai Várnegyed – még a jelenlegi, beépítetlen állapotában is – egyik legértékesebb, számos zöldfelületi potenciált magában rejtő területének.

A terület kialakult növényzetét a heterogenitás jellemzi. Az idős, nagy lombkoronát nevelt faegyedek mellett megtalálhatóak fiatalabb, kisebb dendrológiai értékkel rendelkező fák is. Ezek egy része örökzöld egyed (ezüstfenyő – Picea pungens ’Koster’, tiszafa – Taxus baccata, kaukázusi jegenyefenyő – Abies nordmanniana, feketefenyő – Pinus nigra), melyek közül vannak, amik bár ökológiai értékkel rendelkeznek, viszont elhelyezkedésük, illetve az évek során különböző adottságok (sűrű telepítés) és behatások (nyírás, metszés) miatt kifejlődött habitusuk révén érzékelhetően rontják a park növényállományának összképét.

A terület rendezésére irányuló tájépítészeti és építészeti koncepció a parkot a környező burkolt, zöldfelületi elemekkel szinte egyáltalán nem rendelkező felületek ellenpontjaként fogalmazza meg. A Szentháromság parkot a Budai Várnegyed zöld „oázisaként” definiálja, ami arra hivatott, hogy a Mátyás-templom és a Halászbástya tágabb környezetét egy magas ökológiai értékkel bíró, és ezáltal a terület mikroklimatikus viszonyaira is jótékony hatást gyakorló, nagy lombkorona-borítottsággal rendelkező területrésszel egészítse ki. A környezetét nem egyszerűen csak kiegészíti, hanem hiánypótló zöldfelületi intenzitásával egyértelműen teljessé is teszi azt.

A parkot a környező területektől leválasztó szintkülönbségek és azok áthidalására létrehozott térépítészeti elemek (támfalak, lépcsők) a koncepcióban mérséklődnek, illetve megnövelt használati értékkel öltenek új formát, ezzel nagy mértékben javítva a park és a környező terek gyalogos kapcsolatát. A Tárnok utca felől eltűnik a szintkülönbség, a Mátyás-templom és Várfal irányában pedig ülhető, belakható formában jelenik meg.

Magas törzsre (4+ méter) nevelt fák telepítésével jelentős ökológiai érték teremtődik, kiemelkedő zöldfelületi intenzitással kiegészülve. Emellett teljeskörű vizuális kapcsolatot biztosít a park és környezete között, ami a jelenlegi állapotban hiányzik.

A keleti oldalon egy kilátó terasszal és gyalogos híddal rendelkező, támfalba süllyesztett épület által a park ezen oldala is „záródik”. Az épületben közösségi funkcióként egy info pont kialakítását tervezzük, egy limonádés-büfé jelenik meg, illetve a kibővített wc. A környéken sok izgalmas kávézó található a házak aljában, itt nem szeretnénk ennek konkurenciát teremteni.

Építész

Ábrahám Tamás, Félix Zsolt, Pálfy Sándor, Szántó Hunor, Varga Katalin,

Belsőépítész
Látványtervező
Tájépítész

Takács Dániel, Reith Anita, Varró Dorottya

Tervezőgrafikus

Polgárdi Ákos

Kiállítástervező
Funkció

Köztér

Pályázat

nyílt tervpályázat - 1. díj

Év
2022
Helyszín

Budapest I. kerület

Budapest I.
,
HU
Megrendelő

Budapest, I. kerület Budavári Önkormányzat

Fotó
Díjak
Publikációk
Funkció

Köztér

Pályázat

nyílt tervpályázat - 1. díj

Év
2022
Helyszín

Budapest I. kerület

Budapest I.
,
HU
Megrendelő

Budapest, I. kerület Budavári Önkormányzat

Fotó
Díjak
Publikációk
#
510
#
510

Szentháromság téri zöldfelület fejlesztése

Summa

A történeti előzmények feltárása során világossá vált, hogy a Szentháromság park területe korábban sokáig beépített volt. Bár az épületek a területről eltűntek, építésre szánt területi jellegét a mai napig őrzi. Városépítészeti szempontból a Tárnok utca térfalai folytatásért, egyfajta lezárásért kiáltanak, melynek kezelésére még a közelmúltban is születtek koncepciószintű elképzelések

Az elmúlt évek ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a terület jelenlegi formájában is értékes eleme a Budai Várnegyednek, hiszen a sűrű beépítettségű Várban jelenleg ez az egyetlen nagyobb kiterjedésű zöldfelület, közpark. A Várnegyed leginkább frekventált területrésze a Mátyás-templom és a Halászbástya környezete. Évente több százezer turista látogatja meg ezeket az építészeti és kulturális nevezetességeket, óriási embertömeget és ezáltal terhelést generálva azok környezetében. A Szentháromság tér környezetének 2015-ben befejezett felújítása során a terület gyalogos és gépjárművel járható burkolt felületei rendeződtek, minőségi teret és méltó környezetet biztosítva a műemléki épületek számára.

A területhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztés azonban sajnálatos módon elmaradt.

Az utóbbi években egyre többször előforduló időjárási szélsőségek révén a nyári hőhullámok, forró és csapadékmentes napok és hetek egyre gyakoribbá váltak. Ezt sajnos ugyanúgy érzi az otthonában kertészkedő ember, a munkahelyén éppen a feladatát ellátni próbáló irodista, vagy a Budai Várnegyedbe ellátogató belföldről, vagy külföldről érkező turista. Úgy gondoljuk, hogy kifejezetten a megváltozott – és sajnos vélhetően csak egyre erősödő – időjárási tendenciák miatt is tekinthető a Szentháromság park a Budai Várnegyed – még a jelenlegi, beépítetlen állapotában is – egyik legértékesebb, számos zöldfelületi potenciált magában rejtő területének.

A terület kialakult növényzetét a heterogenitás jellemzi. Az idős, nagy lombkoronát nevelt faegyedek mellett megtalálhatóak fiatalabb, kisebb dendrológiai értékkel rendelkező fák is. Ezek egy része örökzöld egyed (ezüstfenyő – Picea pungens ’Koster’, tiszafa – Taxus baccata, kaukázusi jegenyefenyő – Abies nordmanniana, feketefenyő – Pinus nigra), melyek közül vannak, amik bár ökológiai értékkel rendelkeznek, viszont elhelyezkedésük, illetve az évek során különböző adottságok (sűrű telepítés) és behatások (nyírás, metszés) miatt kifejlődött habitusuk révén érzékelhetően rontják a park növényállományának összképét.

A terület rendezésére irányuló tájépítészeti és építészeti koncepció a parkot a környező burkolt, zöldfelületi elemekkel szinte egyáltalán nem rendelkező felületek ellenpontjaként fogalmazza meg. A Szentháromság parkot a Budai Várnegyed zöld „oázisaként” definiálja, ami arra hivatott, hogy a Mátyás-templom és a Halászbástya tágabb környezetét egy magas ökológiai értékkel bíró, és ezáltal a terület mikroklimatikus viszonyaira is jótékony hatást gyakorló, nagy lombkorona-borítottsággal rendelkező területrésszel egészítse ki. A környezetét nem egyszerűen csak kiegészíti, hanem hiánypótló zöldfelületi intenzitásával egyértelműen teljessé is teszi azt.

A parkot a környező területektől leválasztó szintkülönbségek és azok áthidalására létrehozott térépítészeti elemek (támfalak, lépcsők) a koncepcióban mérséklődnek, illetve megnövelt használati értékkel öltenek új formát, ezzel nagy mértékben javítva a park és a környező terek gyalogos kapcsolatát. A Tárnok utca felől eltűnik a szintkülönbség, a Mátyás-templom és Várfal irányában pedig ülhető, belakható formában jelenik meg.

Magas törzsre (4+ méter) nevelt fák telepítésével jelentős ökológiai érték teremtődik, kiemelkedő zöldfelületi intenzitással kiegészülve. Emellett teljeskörű vizuális kapcsolatot biztosít a park és környezete között, ami a jelenlegi állapotban hiányzik.

A keleti oldalon egy kilátó terasszal és gyalogos híddal rendelkező, támfalba süllyesztett épület által a park ezen oldala is „záródik”. Az épületben közösségi funkcióként egy info pont kialakítását tervezzük, egy limonádés-büfé jelenik meg, illetve a kibővített wc. A környéken sok izgalmas kávézó található a házak aljában, itt nem szeretnénk ennek konkurenciát teremteni.

No items found.
Tervezett térszerkezet

A tervezett park térszerkezeti kialakítását tekintve az adottságként rendelkezésre álló téglalaphoz hasonlító formához alkalmazkodik.

A tömött lombkoronaszint, mint természetes térfal jelenik meg a területen.

Északi oldalát nyújtott elfogyó lépcsők határolják, melyek keleti irányba összefutnak és így csatlakoznak a támfalépület oldalához. A széthúzott lépcsősávok közé befutó térburkolat révén a park magasabban lévő felülete és a Mátyás-templom melletti burkolt tér jól érzékelhetően szorosabb kapcsolatot tud létesíteni egymással.

Keleti oldalon a támfalépület zárja a területet, amelynek emeleti részén lévő gyilokjáró a dél várfalra támaszkodik.  A híd alatt a várfal mögött megjelenő burkolt felület kap helyet, melyet a meglévő és az értékes fák védelme érdekében megtartott rézsűbe integrált, elfogyó tereplépcső köt össze a park belső zónáival.

A déli oldalon a megtartott kerítésfal határolja a teret. A fal előtt egy – a nyugati parkszélre merőleges irányú – szegélyvonal választja el a megtartott téglafal előtti gyalogos járdát a park belső területrészétől.

A park belső magját a szabályos, 7x7 méteres raszterben kiültetett faállomány képezi. A szabályos rendszer a megtartott értékes faegyedek pozíciójához a lehetőségeket maximálisan kiaknázva alkalmazkodik, a megtartott faegyedeknél megszakadva, magába fogadja azokat.

A tervezett Szentháromság park az egyszerűen megfogalmazott térszerkezetre törekszik, ezáltal jól használható, magas természeti értékkel és nagy arányú árnyékoltsággal rendelkező platformot teremtve a megpihenésre, találkozásra, rendezvények megtartására, és a Budai Várnegyed két ikonikus épületének és azok környezetének egy természetes szűrőn (fatörzseken, mint függőleges lamellákon) keresztül történő megélésére.

Tervezett térelemek

A parkot északi oldalról határoló lépcsőrendszer a gyalogos közlekedés biztosításán kívül egyéb funkciókkal is rendelkezik. A hosszanti lépcsőfokok szakaszonként ülőfallal egészülnek ki, melyekről a templom megpihenés közben is teljes pompájában megcsodálható. A legalsó lépcsősávba integráltan került áthelyezésre az Illés-kút, mely így egyfajta mikro-térszervező elemként minden oldalról körbejárhatóvá vált. A lépcsősávok közé a környező tér vágott nagykockakő burkolata fut be. A lépcső teljes szerkezete anyagminőségében és megjelenésében alkalmazkodik a környező épületekhez, így kemény mészkőből épül. Az ülőfalak szakaszonként, vagy teljes felületükön keményfa deszkázatot kapnak.

A keleti oldal rézsűjébe integrált tereplépcsőben szintén kialakításra kerültek ülőfalak. A tereplépcső a játszótér bejárata felé kissé kiszélesedik, teresedést biztosítva a játszótérre érkezőknek várakozásra, összekészülődésre, vagy csak találkozásra. A rézsű tetején a tereplépcső a felső burkolati szinten folytatódik, ezáltal formailag reagálva az északi nyújtott lépőcsősor kialakítására. A burkolatban mészkősávokként megjelenő csíkok növényfelületeket jelölnek ki, melyek a rézsűről indulva folynak be kissé a központi térbe. A lépcső és az ülőfalak deszkázatának anyaga az előzőekkel megegyezően kemény mészkő és keményfa.

A barlang lejárati épülete helyett egy lépcső vezet le a -1 szinten kialakított fogadó térbe. A lépcsőt egy üvegkorlát veszi körül, a lejárat így a park szerves részévé válik, abba beleolvad, eltűnik.

Zöldfelületek

A tervezéssel érintett telek (hrsz.: 6529) területe nagyságrendileg 4260 nm. A KÉSZ szerint a területen kialakítandó minimálisan zöldfelület 75%. A felvázolt koncepcióban összesen minimum 3200 nm, vagyis 75,1%-nyi zöldfelületet hozunk létre. 3150 nm-t lombkoronaszinten, 50 nm-t felszínen. Az OTÉK a zöldfelület fogalmáról a következőképpen rendelkezik: „113.Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.” Ökológiai, valamint tudományos értelemben egy fa lombkoronájának zöldfelületi intenzitása jóval nagyobb, mint a lombkoronájának alapsíki vetületével megegyező gyepfelületé. Mindemellett számos olyan pozitív tulajdonsággal is rendelkezik, amit egy gyepfelület egyszerűen nem képes biztosítani. A lombkorona az általa vetett árnyék révén hűvösebben tartja az alatta lévő felületeket, számos élőlénynek képes életteret biztosítani, mellyel növeli a terület ökológiai diverzitását, illetve a gyephez vagy más talajszinti zöldfelülethez képest elenyésző a fenntartási igénye. Emellett a fák alatt az emberi használat is sokkal változatosabb lehet, ami egy ilyen frekventált turisztikai helyszín esetében nem elhanyagolható szempont.

Meggyőződésünk, hogy magas zöldfelületi értéket – a pályázattól függetlenül is – csak fák telepítésével lehet teremteni. Egy ilyen speciális környezetben, ahol a szélsőségesen kimagasló használati intenzitás mellett törekedni kell a fenntartható és hosszú távon is működőképes zöldfelület nagy mértékű biztosítására, az általunk felvázolt koncepció optimális megoldást kínál.

A telepített fák megfelelő fejlődéséhez javasolt gyökércellák alkalmazása is, melyek által a víz (öntözési, vagy csapadék) célzottabban a felszívózónához juttatható.

A Szentháromság parkban a terv talajszinti zöldfelület kialakítására egyedül a rézsűk stabilizálása céljából teszjavaslatot. A keleti részű megkötésére alacsony (40-60 cm magas) talajtakaró növényzet kerül telepítésre, melyek díszítő értékű, szintén alacsony (30-50 cm magasságú) növénysávokban folytatódnak a déli járda mentén és futnak kissé bele a park magterületébe. A délnyugati sarokban helyet kapott kerékpártámaszok előtt alacsony és középmagas (40-100 cm) egyedekből álló cserjefelület létesül.

A várfal alatti területrészeken alapvetően magas zöldfelületi borítottsággal rendelkező felület található, amelyen 1-2 gyalogos útvonal biztosítja a Várnegyed és a Vár alatti terület összeköttetését. Az utak és zöldfelületek állapota igen elhanyagolt, vandalizmus jeleit is mutatják, nem nyújtanak kellemes és biztonságos megérkezés-élményt. Ezeknek a területeknek elsősorban ökológiai értéke van, terepi és térszerkezeti adottságukból kifolyólag nem biztosítanak kellemes tartózkodási élményt és lehetőséget. A koncepció a várfal alatti rézsűn úgynevezett esőkertek létrehozására tesz javaslatot. Az így kialakuló zöldfelület célja kettős: a telepítendő növényzet magas esztétikai értékkel rendelkezik, ezáltal kellemesebb látványt biztosít a fal lába felőli érkezési pontok környezetének, valamint a felső területrészekről a várfalon keresztül lehulló csapadékvizet helyben hasznosítja.

Burkolt felületek

A koncepció alapvetően kétféle burkolati anyaggal dolgozik. A park lombtömeg alatt elhelyezkedő magterülete stabilizált kőzúzalékos burkolattal rendelkezik. A burkolat kiemelten fontos tulajdonsága a vízáteresztő képessége, ezért elősegíti a csapadékvíz megtartását és helyben hasznosulását. A burkolat színe sötétebb szürke, ezáltal vizuálisan is jól elválasztódik a világosabb szegélyektől, melyek keretezésként futnak a kőzúzalékos felület körül.

A várfal mögötti és a megtartott téglafal előtti járdafelületeken, valamint az északi lépcsősávok közötti nyúlványokon a környezet vágott kockaköves burkolata kerül alkalmazásra, a parkban jelenleg meglévő és elbontásra kerülő kockakő-elemek felhasználásával.

Berendezési elemek

A koncepció alapvető célja a történeti környezethez való igazodás és a minőségi, hosszú távon is fenntartható berendezési elemek alkalmazása.

A városrészre jellemző kandeláberek a szilárd burkolattal rendelkező gyalogos járdák mentén kerülnek elhelyezésre, biztosítva ezzel a megfelelő éjszakai megvilágítási értéket. A park magterületén a fákat alulról megvilágító spotlámpák, valamint rendezvények esetén a fák közé függesztett lampionok biztosítják a belső terület díszvilágítását.

 A terület délnyugati sarkában kerékpártámaszok kerültek elhelyezésre. A parkon belül, az áthelyezett Illés kúton kívül, még összesen 3 ivókút kapott helyet. Hulladékgyűjtő edények a parkban nem kerültek kihelyezésre. A hulladékot a járókelők egy gyűjtőszigeten tudják elhelyezni, melyre több helyen információ hívja fel a figyelmet.

 A parkban kizárólag mobilis padok és székek kerülnek elhelyezésre. Ezek helyét a látogatók maguk változtathatják, ezáltal a teljes terület egy nagy egybefüggő felületként definiálódik.

Információs rendszer

A terepszint kiegyenlítésével létrejövő új térszerkezet sokkal átjárhatóbbá teszi a Szentháromság teret, ezzel egyidőben viszont szükségessé teszi a wayfinding-rendszer újragondolását is. A park ÉNY-i sarkára telepített, meglévő irányjelző pózna helyett három tájékozódási pont létrehozását javasoljuk:

·         egyet a jelenlegi pózna közelében (kiváltva azt),

·         egyet a park DNY-i sarkán,

·         egyet pedig a saroképület Mátyás-templom felőli homlokzatán.

Kivitelét tekintve mindhárom tájékozódási pont burkolatba süllyesztve jelenik meg – vagy a homlokzati kőburkolatba, vagy a kockakőbe marva/homokfújva. Az irányjelzők grafikai/tipográfiai arculata illeszkedik a Várkerület patinás építészeti és kulturális kontextusába